Az első világháborút lezáró békekonferencia 1919 júliusában Ausztriának ítélte a mai Burgenland területét. Az osztrák állam pedig egy évvel később, 1920 októberében úgy döntött, hogy az addig Nyugat-Magyarországhoz tartozó területet önálló tartománnyá szervezi. Ezt szentesítette az éppen 100 éve kihirdetett Burgenland-törvény.
Nem Burgenland volt azonban az egyetlen új tartomány, amit a frissen létrejött osztrák köztársaság alapított. Bécs városa évszázadokon keresztül Alsó-Ausztria székhelye volt, az I. világháború után újjászervezett országban viszont már önálló tartományként szerepel, mint Ausztria fővárosa, 1922. január 1-jétől.
Gerald Schlag történész, a Burgenlandi Tartományi Múzeum nyugalmazott igazgatója szerint leginkább nézőpont kérdése, hogy Bécset vagy Burgenlandot tekintjük-e Ausztria legifjabb tartományának. Földrajzi értelemben egyértelműen Burgenland a legfiatalabb, hiszen a terület korábban nem tartozott Ausztriához, sőt, előbb nyilvánították önálló tartománynak, mint ahogy az országhoz csatolták volna.
Ez viszont egészen 1921 végéig elhúzódott. Egyrészt a nyugat-magyarországi felkelés harcai miatt, amelyet magyar szabadcsapatok szerveztek. Másrészt pedig az 1921 december közepén megtartott soproni népszavazás miatt, amelynek során épp addigi természetes központját, Sopront és környékét vesztette el az újszülött Burgenland. Ausztria tehát csak 1921 utolsó napjaiban vehette birtokba keleti területeit.
A majdani főváros, Bécs leválasztása Alsó-Ausztriáról ezzel szemben csupán jogi, politikai kérdés volt, amely már egy évvel korábban, 1920-ban eldőlt. Az erre vonatkozó jogszabályok megalkotása viszont egészen 1922. január 1-jéig húzódott – mondta a Hőflányban/Großhöfleinben élő történész, Gerald Schlag, aki szerint a döntő szempont a gyarapodás, azaz, hogy Burgenlanddal területileg és népességileg is növekedett Ausztria – éppen 100 évvel ezelőtt.