„Európa visszavár“ – szólt még 1988-ban a magyar Napoleon Boulevard együttes dala. Szomszédunkban az 1989/90-es rendszerváltás egyik vezérgondolata volt a nyugati orientáció, a „visszatérés az Európa-házba“. A 2003-as népszavazáson a voksolók közel 84%-a voksolt az EU-csatlakozásra, 2004. május 1-jén éjfélkor pedig osztrák és magyar politikusok együtt ünnepeltek Sopron főterén.
Fotostrecke mit 5 Bildern
Napjainkban a gazdaságban és különösen a munkaerőpiacon a legérezhetőbb a magyar EU-tagság hatása. Burgenlandban például 20 év alatt közel ötszörösére nőtt a magyar dolgozók száma. „Magyarok nélkül számos iparág megállna“ – Helene Sengstbratl, az AMS Burgenland vezetője elsősorban a kereskedelemre és vendéglátásra gondolt, itt a legjelentősebb a magyarok jelenléte. Az Ausztriában dolgozók számára a magasabb bérek és a 13-14. havi juttatások a legvonzóbbak.
A Gazdasági Kamara (WKO) kimutatása szerint 2022-ben a magyarok 168 millió eurót költöttek Burgenlandban, ezzel fontos bevételi forrást jelentve a helyi gazdaságnak. Mivel szomszédunkban 7%-kal magasabb a forgalmi adó, sok termék itt olcsóbban vagy azonos áron, de jobb minőségben kapható, mint a szomszédban.
A politikai konfliktusok ellenére pozitív a megítélés
Magyarországon az évfordulót beárnyékolják a kormány elhúzódó politikai konfliktusai a brüsszeli intézményekkel – hivatalos ünnepséget sem tartanak a jubileumon Budapesten. A magyarok viszont ennek ellenére is pozitívan látják az ország EU-tagságát.
Ernst Gelegs, az ORF budapesti tudósítója 20 éves magyar EU-tagságról:
Az Eurobarometer februári felmérése szerint a megkérdezettek 47%-a számára pozitív az EU megítélése. A magyar uniós tagságról 59% véli, hogy jó dolog, és 77% van meggyőződve arról, hogy Magyarországot előnyökhöz juttatta a részvétel az EU-ban. Ausztriában eközben alacsonyabb mind az unió (36%) mind a tagság (53%) támogatottsága.
A szabad mozgás mellett Magyarország különösen a közösségi támogatásokból profitált sokat: az évek során számtalan közlekedési, gazdaságfejlesztési és energiatakarékossági projekt valósult meg uniós pénzekből.
Szintén a pályázatok révén alakultak új partnerségek a határtérségben Ebből a magyar népcsoport szervezetei is kivehették részüket, emlékeztetett Somogyi Attila, a Magyar Népcsoporttanács elnöke: „nagyon jó projektlehetőségek vannak. Én azt kívánnám, hogy a mi községeink is több kapcsolatot vennének föl magyarországi községekkel. (…) Hogyha átnézünk a határon, az nekünk mindig jó.“