Húsvétkor a keresztények körében a gyászt felváltja az öröm. Sok országban más-más szokások vannak ilyenkor, ezek közül válogattunk össze néhány példát.
Ausztriában általánosan a húsvéti nyuszi hozza a színes tojásokat és édességeket, mégis tartományonként más szokások vannak. Nagyszombaton a mise után gyújtják meg a körülbelül egy méter magas máglyákat, ahol összegyűlnek a hívők és hálát adnak bűneik megváltásáért. A húsvéti máglya hagyománya a mai napig nagy jelentőséggel bír: Stájerországban, Burgenlandban, Tirolban, Karintiában és Alsó-Ausztriában.
Kifejezetten Burgenlandban, Tirolban és Karintiában képezik az ünnepek részét a passiójátékok, Jézus szenvedéstörténetét és feltámadását bemutató előadások.
A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep. A locsolkodást ma elsősorban fesztiválokon, hagyományőrző rendezvényeken elevenítik fel, melyek közül kiemelkedik a hollókői és a matyó – mezőkövesdi – húsvét.
A Felsőőr/Oberwart környékén élő magyar szülők számára fontos, hogy a húsvéti locsolás hagyományát is megtanítsák és átadják gyermekeiknek, mivel ők is sok szép emléket őriznek gyermekkorukból a húsvéthétfői magyar szokásról.
Svájcban a gyerekek a húsvéti időszakot arra használják, hogy egy kis pénzt nyerjenek. A játék neve „Zwänzgerle“: a felnőtteknek úgy kell érméket dobálniuk, hogy azok egy keményre főtt tojásba ragadjanak. Ha ez sikerül nekik, akkor megtarthatják a pénzt, és megehetik a tojást. Ha nem sikerül, akkor a gyerekek kapják meg az érmét.
Franciaországban a húsvét vasárnapját a színes és kreatívan festett tojások keresésével töltik, akárcsak Ausztriában és Németországban. Franciaországban azonban nem a húsvéti nyuszi hozza a tojásokat; a franciák számára jórészt ez ismeretlen.
A húsvét Olaszországban olyan ünnep, amelyet nem csak a családdal ünnepelnek. Az ünnep nagypénteken este kezdődik el körmenettel, mely csendben zajlik és a templom keresztjét Jézus szenvedésére emlékezve viszik végig az utcákon. Húsvét hétfőjét Olaszországban „Pasquetta“-nak – kis húsvétnak – nevezik. Hagyományosan az emberek ezen a napon kirándulni mennek a barátaikkal, közös piknikkel összekötve.
Spanyolországban nem ismerik a húsvéti tojást és a húsvéti nyuszit, de az ünnepi felvonulások náluk is előtérben vannak. Spanyolországban a húsvétot vallási és kevésbé kereskedelmi céllal ünneplik, de az ünneplést sem hanyagolják el.
Svédországban az öntöltött karton húsvéti tojásokat vasárnap este a nyuszi helyett egy fióka rejti el. Svédországban a gyerekek már nagycsütörtökön húsvéti asszonyoknak öltözve gyűjtik a csokoládétojásokat és más édességeket a környéken.
Finnországban és Csehországban az emberek a húsvét alkalmából nyírfapálcával hátba verik egymást. A bot azt a pálmaágat szimbolizálja, amellyel Jézus Krisztust fogadták, amikor bevonult Jeruzsálembe.
Lengyelországban az emberek húsvétkor a „vízöntés napján“ a járókelőket vízzel locsolják le. A legtöbb ember nem panaszkodik, mivel az önkéntelen zápor állítólag szerencsét hoz. Ez a szokás a fejedelmek megkeresztelésére vezethető vissza, amelyet I. Minesko végzett, aki bevezette a kereszténységet Lengyelországban.
Bulgáriában a nyers tojásokat a templom falához vagy a családtagokhoz dobálják. Ha nem törik össze, azt mondják, hogy a következő évben különösen szerencsések lesznek.
Nagy-Britanniában a gyerekek egy nyers tojásra ráírják a nevüket, és a többiekkel együtt egy szűrőbe teszik. Ezután addig rázzák a szitát, amíg csak egy tojás marad ép. Azt a gyermeket, akihez ez a tojás tartozik, szerencsésnek mondják – ő nyerte meg a „tojás-zsákmányolást“ is.