Nagy népszerűségnek örvendenek azok a posztok, amelyeket tavaly ősszel indított el facebook oldalán a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület „Burgenlandi Magyar Tájszavak“ elnevezéssel. Az ötletet az egyesület gondozásában még tavaly megjelenő Őrség című kiadványuk adta, amelyben az alsóőri Szabó Ernő életútjával ismerkedhettek meg az olvasók. A vele készült interjú során számos, a tájegységre jellemző magyar kifejezést rögzítettek, amelyeket aztán a kiadvány végén a szerkesztők egy szószedetben össze is gyűjtöttek – mondta el Molnár Barbara, az egyesület munkatársa.
A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület közösségi médiában megtalálható rovatai nagy népszerűségnek örvendenek. Mindig egy kérdés formájában olvashatják a heti rendszerességgel megjelenő tájszavakat, amelyek így némi támpontot is adhatnak azok jelentését illetően. Az egyesülethez már olyan visszajelzés is érkezett, hogy egyes kifejezéseket Burgenland határain túl, a nyugat-magyarországi térségben is ismernek és használnak. Az egyes bejegyzések alatt pedig diskurzus alakul ki arról időnként, hogy vajon miként hatott az adott „magyar“ szónak a kialakulásában a német nyelvterület?
50 éve jelent meg a Felsőőri Tájszótár
Az Imre Samu Nyelvi Intézet 2007-ben alakult az alsóőri UMIZ nyelvtudományi bizottságaként. A névadója a Felsőőrött 1917-ben született nyelvész, nyelvjáráskutató Imre Samu, akinek nevéhez fűződik többek között az „Őrség“ című folyóirat elindítása és a „Felsőőri tájszótár“ is, amelyet 1973-ban, idén 50 éve adtak ki. Bár a „Burgenlandi Magyar Tájszavak“ rovatban gyakorta olyan kifejezéseket ismerhetnek meg, amelyek nem szerepelnek ebben a szótárban, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület tervezi, hogy a fél évszázados évforduló alkalmából a könyvvel kapcsolatban is kínálnak majd olvasóiknak idén érdekességeket.