A doborjáni Liszt Egyesület immár 1968-óta őrzi és kutatja Liszt Ferenc zeneszerző és zongoraművész munkásságát. Az egyesület koncerteket rendez, kiadványokat szerkeszt és tematikus utazásokat is szervez azért, hogy a minél többen megismerhessék a virtuóz zseni, Liszt Ferenc életművét.
A Liszt Egyesület szívügye a doborjáni Liszt könyvtár, ahol eredeti kottákat, levelezéseket is őriznek, de lemez-, hangszer- és könyvgyűjtemény is a Liszt rajongók rendelkezésére áll az intézményben. Nemrég egy különleges hangszerrel is bővült a Liszt könyvtár gyűjteménye. Egy 18. századi „Liszt organ-t“ vásárolt az egyesület, melynek megszólaltatásához nincs szükség koncerttermekre, így Liszt műveit a zeneszerző személyes tárgyai között, bensőséges környezetben is hallhatja a közönség.
A Könyvtári koncertek sorozat célja, hogy az egyes alkalmakkor fiatal zeneművészek szólaltassák meg a Liszt korabeli hangszereket. A Bösendorfer koncertzongora mellett olyan történelmi hangszerekkel is rendelkezik az egyesület, mint a barokk organ, egy asztali zongora a 19. század elejéről, egy Érard-koncertzongora melyen maga Liszt Ferenc is játszott , valamint egy Phpnola, azaz zongoraautomata is, mely 1900-körüli eredeti koncertfelvételeket játszik.
Szabó Balázs rádiónknak adott interjújában elmondta, „Nekem hatalmas megtiszteltetés eleve az, hogy Doborjánba nem látogatóként, hanem meghívottként érkezhettem. Ez pedig egy nagyon különleges dolog, hogy rögtön egy előadással illetve ennek az újonnan beszerzett és restaurált hangszernek az első megszólaltatására jöhettem ide.“ Arra kérdésre válaszolva, hogy mi a különbség az organ és az orgona között Szabó Balázs elmondta, hogy az orgona hagyományosan egy sípokkal megszólaltatott hangszer, amelynek a méretei meghatározzák, hogy milyen irodalmat lehet játszani rajta.
„Hogyha Lisztre gondolunk, akkor az ő művei nagy orgonát igényelnek aminek mindenképpen a hangzása templomokba, katedrálisokba illik. Ezzel szemben ez az úgynevezett Liszt-organ egy harmónium, aminek a hangzása közelíti azt a szimfónikus hangzást ami a Liszt művekhez elengedhetetlen. Így esett, hogy Liszt a nevét adta ennek a hangszernek a propagálásához“ – ismertette a zeneművész. A dobrojáni könyvtárban található orgánt a bostoni Mason & Hamlin cég készítette az 1800-as évek végén. Szabó Balázs hozzáfűzte még azt is, hogy a doborjáni organ lehetővé teszi azt, hogy szobai körülmények között is megszólaltathatóvá válnak azok a kulcsfontosságú Liszt művek is melyeket a zeneszerző eredetileg orgonára írt.
Szabó Balázs szerda délutáni koncertjét egy nemzetközi Liszt-szimpózium előzte meg a könyvtárban, melynek címe „A szakrális és a profán Liszt művészetében“ volt. Weimarból, Grazból és Bécsből érkeztek zenetudós előadók Doborjánba.