Az ünnepi műsort ezúttal is az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az „Europa“-Club szervezte közösen. Az ünnepséggel a fiatalokat is szerették volna megszólítani, továbbá ezúttal az 56-os forradalom női hőseinek kívántak emléket állítani, mondta el Mentsik Szilvia szervező, a Kerekasztal vezetője: „A nemzeti ünnepre való készülődéssel mindig az a célunk, hogy bevonzzuk azokat is, akik egyébként nem járnak el rendezvényekre, de talán épp 56-ról szeretnének megemlékezni. Akár a fiatalabbak is, ezért a rockos forma, az esztergomi Sic Transit Folk Műhelyt hívtuk meg. A fiatalok állnak tehát a központban, illetve idén az ’56-os forradalom női hősei. Egy domborműre írtunk ki pályázatot és ma felavathattuk Szabó Attila fafaragó mester Szabó Ilonát ábrázoló arcképét, aki koncepciós per áldozata lett és csak a ’70-es években mentették fel. A dombormű a Kerekasztal irodájában kap majd helyet.“
Mentsik Szilvia bevezető szavai után Nagy Andor, Magyarország bécsi nagykövete mondott üdvözlő beszédet, melyben kiemelte, „a legnagyobb tragédiákból is fel lehet állni, de ehhez az kell, hogy a nemzet egyben maradjon. De nem tudom megállni, hogy pár szóban ne beszéljek az ukrán-orosz háborúról, és amikor ’56 forradalmáról megemlékezünk, akkor talán helye van annak is, hogy azt kívánjuk az ukrán népnek, amit annak idején a magyarok is akartak: szabadságot és békét.“
A programban ünnepi beszédet mondott Brummer Krisztián jogász, politológus, a soproni polgármesteri hivatal irodavezetője, aki többek között Tamási Lajos költő „Piros a vér a pesti utcán“ című, emblematikus verséből idézett. Beszédében utalt rá, hogy a magyarság a történelem során többször, drágán megtapasztalta, hogy a szabadságért fizetni kell. A szabadság és a függetlenség gondolata, ’56 eszméi minden magyart összekötnek, éljenek bárhol a világon – hangsúlyozta.
Brummer Krisztián köszönetet mondott Ausztriának az 1956-ban nyújtott segítségért. Beszédében megemlékezett Bujdosó Alpár költőről, majd – az ifjúsághoz intézve szavait – Tihanyi Árpád, ’56-os mártír búcsúleveléből is idézett. „Nemzeti ünnepet nem lehet elrendelni. Nemzeti ünnep csak az lehet, melyet a nemzet a szívében hordoz“ – zárta szavait Brummer Krisztián.
A rendezvényen a Tóth Ilonát ábrázoló dombormű mellett egy második alkotást is bemutattak, „Az apokalipszis lovasai Bécsben“ című, az 1959-ben, Bécsben megrendezett VIT/Világifjúsági Találkozó ellenében készült plakát rekonstrukcióját. Az eredeti plakátra Szemerédi Tibor, a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom bécsi csoportjának vezetője az 1956-os forradalom utáni emigráció kutatásai során, 2005-ben bukkant rá.
Az ünnepi műsort és megemlékezést a Sic Transit Folk Műhely produkciója zárta. A tematikus műsor az ’56-os történéseket dolgozza fel, egyrészt képi anyagban, archív képekkel, felvételekkel, másrészt ehhez illeszkedő népdalfeldolgozásokkal. „A népdalok olyan örök értéket képviselnek, melyet minden nemzeti ünnepünkhöz hozzá lehet illeszteni. Műsorunk felöleli a teljes forradalmat, a kitöréstől a november 4-ei leveréséig. Ezt a műsort egy évben csak egyszer tudjuk bemutatni, és nagy örömünkre most első ízben Bécsben tehetjük ezt meg“ – mondta el Sárosi Attila, az együttes tagja.
Fotostrecke mit 5 Bildern
Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az „Europa“-Club közös megemlékezését megtisztelte Szalay-Bobrovniczky Vince, a magyar Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és korábbi bécsi magyar nagykövet, Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke, továbbá a vallási élet képviselői is.
Az 1956-os hősök előtti tisztelgésnek nagy hagyománya van a fővárosban, egy pár évvel ezelőtt kötött megállapodás szerint a bécsi magyar egyesületek közösen emlékeznek meg a magyar nemzeti ünnepekről. Az 1956-os megemlékezés szervezését az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, míg a március 15-i, 1848-as megemlékezés lebonyolítását az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége vállalja fel.