A bécsi színházak és múzeumok is minden erejükkel azon vannak, hogy csökkentsék az áram- és fűtésszámlájukat, hiszen az energia-áremelkedés és az infláció őket sem kerüli el. Matthäus Zelenka, a Wiener Stadthalle ügyvezetője az ORF-nek elmondta, hogy elsősorban a nézők által leadott hőt használnák a rendezvénycsarnok fűtésére. De ezen kívül 5.500 négyzetméteres napelemrendszert telepítenek az épületre, amit tovább bővítenek majd, hogy középtávon a Stadthalle maga állítsa elő a működéséhez szükséges áramot.
A Volksopernél ezzel szemben úgy vélik, hogy a nézők által leadott hő hasznosítása egyelőre túl költséges eljárás. Mivel túl lassan térülne meg, ezért ők inkább napelemekben gondolkodnak. A Vereinigte Bühnen Wien a díszletraktárára telepítene napelem-rendszert, mivel a színházak épületén erre nincs lehetőség. Itt egyébként a jövőben a díszleteket és a kosztümöket is szeretnék újra felhasználni a fenntarthatóság jegyében.
Csökkentik mind a Stadthalle, mind a Volksoper, a Ronacher és a Raimund Theater díszkivilágításának idejét és a Stadthalle idén lemond a karácsonyi díszkivilágításról is. Azoknál a színházaknál, ahol LED-esre cserélték a világítást, illetve modernizálták a szellőztetőrendszert, máris érzékelik a változást az áramfogyasztásban.
A Theater in der Josefstadt már tavasszal takarékos üzemmódra kapcsolt: nincsenek dupla előadások és különleges hétvégi előadások sem, mivel a fény- és hangtechnika, az effektek és a klíma a legnagyobb áramzabálók. Lehetőség szerint elektronikus számlát és jegyeket küldenek, a próbák alatt pedig kevesebb reflektort használnak. Rövidebb ideig van kivilágítva a homlokzat és hamarabb lekapcsolják a világító hirdetési táblákat is. Vizsgálják a napelemek telepítésének lehetőségét is, bár a műemlékvédelem alatt álló régi épületeken erre nincs sok esély.
Az egyre emelkedő energiaárak miatt a bécsi múzeumok is felülvizsgálják az eddigi takarékossági intézkedéseiket. A Kunsthaus Wienben például jövő nyáron komoly épületgépészeti felújítás kezdődik, a szellőztetés modernizálásánál pedig geotermiában gondolkodnak. Szeretnék újrahasznosítani a kiállítóterek elemeit, a világítást pedig már az elmúlt években LED-esre cserélték. A bécsi múzeumi negyedben, a MuseumsQuartierban talajvízzel öntöznek, csökkentik a világítás időtartamát és szeretnék zöldebbé varázsolni az épület környékét. Napelem-rendszer telepítését is tervezik.
Az Osztrák Nemzeti Könyvtárnak már van napeleme és energiatakarékos LED-es világítása is, úgyhogy a termosztáton csavarnak egyet. Minden telephelyükön 23-24 fokról 21-22 fokra csökkentik az olvasótermek és az irodák hőmérsékletét. Johanna Rachinger, a szövetségi múzeumok szóvivője azt is elmondta az ORF-nek, hogy az osztrák állam által finanszírozott kiállítóházak a Bécsi Agrártudományi Egyetemmel, a BOKU-val közösen kidolgoztak egy projektet, amelynek keretében megállapítják az egyes intézmények szén-dioxid-kibocsátását, hogy aztán konkrétan meghatározzák, mennyivel és hogyan csökkentik az ökológiai lábnyomukat.