A fővárosra hulló csapadék nagy része azonnal a csatornarendszerbe kerül, ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a rendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát a nagyjából tiszta esővíz elvezetése köti le, míg a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni a városvezetés.
Az elmúlt években számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson, csökkentve az aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét – tájékoztat Bécs Város Külképviseleti Irodája.
A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak, hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.