Vaskomjáton volt Burgenland egyik legnagyobb „cigánysora“ a második világháború előtt. A helyi roma közösség az 1930-as években 200-300 fő közötti lehetett. A deportálások 1938-43 között zajlottak, és a település lakosságának 15%-át érintették.
Az elmúlt évtizedekben hosszas vita zajlott a településen a méltó megemlékezés módjáról. Ma is vannak ugyanis, akik megkérdőjelezik az emlékhely létjogosultságát, és azt is kétségbe vonják, hogy a több évszázados helyi múlttal rendelkező roma közösség egyáltalán a település közösségének a része volt-e, mondja Clemens Prinz, a Kemeten AKTIV szervezet elnökhelyettese. A civil szervezet épp azért alakult meg, hogy síkra szálljon az emlékhely ügye mellett.
Az április 8-i bejelentést megelőzően a helyi civilek az önkormányzat, a Roma Népfőiskola és tudományos szakemberek segítségével a múlt feltárásába kezdett. Átnézték a történelmi forrásokat és az anyakönyveket, így már épül az áldozatok névsora, amely az emlékműre is felkerül majd.
Az emlékhelyet várhatóan az ősz folyamán avatják majd fel. Ezt megelőzően, szeptember 18-án viszont a helyi közösség is megismerheti a kutatás eredményeit. Az információs esten Baumgartner Gerhard történész, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Levéltárának (DÖW) tudományos igazgatója, a burgenlandi roma közösség történetének elismert kutatója tart majd előadást.
Harc a hallgatás, a felejtés ellen
A vaskomjáti bejelentés szimbolikusan az április 8-i Nemzetközi Roma Napon történt. Az emléknap 1990 óta segít a figyelmet ráirányítani a roma közösségek kulturális és társadalmi értékeire, és felhívni a figyelmet a diszkrimináció, és a kirekesztés soha nem múló veszélyére.
Ausztria 1993-ban ismerte el a burgenlandi roma közösséget őshonos népcsoportként. A nyelv és kultúra terjesztésére azóta számos intézmény és szervezet alakult Bécsben és Burgenlandban egyaránt.
A Roma Népcsoporttanács elnöke, Emmerich Gärtner-Horvath abban reménykedik, hogy a különböző kutatási és kulturális projektek révén a társadalom egyre jobban megismeri saját történetét. Burgenlandban mintegy 20 emlékhely tiszteleg a roma holokauszt áldozatai előtt, ez azonban töredéke a második világháború előtti, több mint 130 roma településnek. „Sokat kell tehát még dolgoznunk“, mutat rá Emmerich Gärtner Horvath.
Fotostrecke mit 7 Bildern
„Elválaszthatatlan alkotóeleme a burgenlandi identitásnak“
Az emléknapra kiadott üzenetében Hans-Peter Doskozil, Burgenland szociáldemokrata tartományfőnöke úgy fogalmazott: a roma közösség büszke lehet kulturális örökségére, amellyel jelentősen hozzájárulnak Burgenland sokszínű arculatához. Hasonlóan vélekedett Georg Rosner, Felsőőr néppárti polgármestere is, aki szerint a politika továbbra is érdekelt a népcsoportok megerősítésében és a társadalmi integráció támogatásában.
Az idei Nemzetközi Roma Napot megelőzően a kormány hivatalosan is elismerte a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség definícióját, amit 2020-ban a cigányellenességre alkottak. A kormány emellett csatlakozott a 2020-2030-as időszak EU-Roma-keretmegállapodásához is. Ennek célja, hogy a civil társadalom bevonásával a roma közösség, mint az ausztriai és európai kulturális és történeti örökség fontos részesének támogatása.
A kormánydöntéseket közös közleményben üdvözölte Olga Voglauer, a Zöldek népcsoporti ügyvivője és Ewa Ernst-Dziedzic, a párt kisebbségi ügyvivője. A parlamenti képviselők szerint a határozatok fontos lépések a roma és szinti holokauszt nemzetközi elismerésének irányába, és erős jelzések a megkülönböztetés, az erőszak és a gyűlölködés elleni harcban.