A Népszava cikke szerint hasonlóan magas számot, 7,9 százalékot költött Finnország, míg az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által gyakran laboratóriumként emlegetett Ausztria 5,7 százalékot. A V4 országokban pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára.
A lap szerint a 2019-es zárszámadási törvényben a magyar kormány nem tért ki arra, hogy mitől ilyen drága a magyar állam működése. A Népszava ugyanakkor hozzáteszi, hogy a magyar állam működési költsége mindig kirívóan magas volt: 2010-ben, a kormányváltás évében a GDP 9,3 százalékát falta fel a bürokrácia, míg a csúcsévnek nevezhető 2013-ban pedig 10,2 százalék volt. Azóta tehát még csökkent is a ráfordítás.
A jelentés szerint a magyar állam messze átlagon felül költ a gazdaság támogatására is, “hisz míg az Unióban ez a GDP 4,3 százaléka, addig szomszédainknál 7,3 százalék jutott erre a célra". Az eredmény a Népszava szerint annyira nem meglepő, a magyar kormány ugyanis az elmúlt években is folyamatosan növelte ilyen irányú kiadásait, amire csak rátett a koronavírusjárvány miatti „válságkezelés".
Amiatt viszont, hogy egy állam drágán működik, a költségeket valahol meg kell szorítani. A Népszava szerint Magyarországon ebben a tekintetben a környezetvédelem, a szociális kiadások és egészségügy esetében érezhetők lefaragások. Ráadásul a magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Ennél kevesebbet a GDP arányában csak Lettország (4,2), illetve Olaszország (4 százalék) költött.