A megemlékezések 25 évvel ezelőtt kezdődtek. Kezdeményezőjük a múltban és a jelenben is Takács Imre, debreceni főiskolai docens, korábbi országgyűlési képviselő és Vitányi István, berettyóújfalusi országgyűlési képviselő, szervezője pedig a magyar nagykövetség. Ma már hagyomány, hogy Széchenyi születésének évfordulója – 1791. szeptember 21. – kapcsán összegyűlnek Bécsben, mondta Bóta Zsolt követ, első beosztott:
A megemlékezések a szülőháznál kezdődtek. A Bécs első kerületében, a Herrengasse 5. alatt álló, mai Wilczek-palotánál kezdődtek. A palotát korábban Széchényi Ferenc bérelte, és itt látta meg a napvilágot a 19. század egyik legjelentősebb magyar politikusa. A palota homlokzatán emléktábla figyelmeztet híres szülöttére.
Ez alkalommal Takács Imre docens és Bóta Zsolt első beosztott tartott emlékbeszédet a szülőháznál. Mindketten rámutattak arra, hogy a riválisai által is a legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi István hatása kiemelkedő a mára nézve.
A Magyar Nagykövetség munkatársa beszédében arra utalt, hogy Széchenyi ma is az Ausztriához felzárkózást tekintené Magyarország céljának, a felemelkedés eszközének pedig a folyamatos megújulást, innovációt tekintené, legyen szó a digitalizációról, a telefóniáról vagy épp a klímavédelemről – nem véletlenül ajánlotta fel birtokai éves jövedelmét 1825-ben a majdani Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
Takács Imre docens Széchenyi apai nagyságára hívta fel hallgatósága figyelmét: kevéssé közismert életrajzi részlet, hogy a magyar államalapító, Szent István királyhoz hasonlóan Széchenyi gróf is intézett intelmeket fiához, Bélához. Intelmei erkölcsi iránytűként szolgáltak a korszak embere számára a közéleti, politikai szerepvállaláshoz.
Az eseményen jelen voltak a bécsi magyar szervezetek, intézmények és vallási közösségek képviselői, valamint a Széchenyi-család tagjai is. A megemlékezést fogadás követte Magyarország Bécsi Nagykövetségén.