Esterhazy-per a „fraknói kincsért”
A per tárgya az úgynevezett „fraknói kincs”, amelynek 260 darabját 100 éve Fraknó várából szállították el. A barokk viseleteket, ezüst és aranyműves tárgyakat a Magyar Tanácsköztársaság során, 1919 első felében sajátították ki. Amikor azonban a rendszer megbukott, V. Esterházy Pál herceg letétbe helyezte a műkincseket a budapesti Iparművészeti Múzeumban.
A tárgyak a második világháború idején visszakerültek a Magyarországon élő herceghez, majd amikor 1946-ban Esterházy Pált egy kommunista kirakatperben börtönbűntetésre ítélték, a teljes magyarországi Esterházy-vagyon államosításra került.
Roland Schuller
Az összesen 260 műtárgy sorsáért egy 2013-ban született magyar kormánydöntés nyomán pereskedik a magánalapítvány: eszerint ugyanis a nem állami tulajdonú műkincseket a tulajdonjog tisztázása mellett vissza kell szolgáltatni tulajdonosaiknak.
Az Esterházyak éltek is a lehetőséggel, de kérésüket Budapesten elutasították. Időközben ráadásul a gyűjtemény egy részét a fővárosból Fertődre szállították, az ottani kastély körülményei azonban Kismarton szerint nem alkalmasak a tárolásra.
ORF
Karl Wessely, az Esterházy Magánalapítvány ügyvezetője elmondta: a per következő tágyalását február 22-én tartják. A magánalapítvány azt szeretné, hogy a megbontott gyűjteményt ismét egyesítse a magyar állam, és teremtsen megfelelő körülményeket a műkincsek megőrzésének, bemutatásának.
A gyűjtemény összértéke a magyar sajtó becslései szerint megközelíti a 100 millió Eurót.