Bóbita foglalkozás Felsőőrött

A legkisebb korosztályt, a három évesnél fiatalabb gyermekeket és szüleiket várja a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Felsőőrött a Bóbita baba-mama foglalkozásokra. A foglalkozásokra jelenleg 8-10 kisgyermek jár szüleivel, de szívesen látják a további érdeklődőket.

Ilyésné Csizmadia Márti zenepedagógus szeptemberben indította el foglalkoztató programját, melynek keretében a legkisebbek és szüleik magyar népdalokkal, népi mondókákkal, egyszerű játékokkal ismerkedhetnek meg. A Szegeden végzett zenepedagógus fontosnak tartja, hogy az Ausztriában élő magyar kisgyermekek és szüleik számára lehetőséget kínáljanak arra, hogy megismerhessék és megőrizhessék a magyar népdal- és mondókakincs hatalmas és színes tárházát.

A foglalkozások azonban nem csak a magyar identitás szempontjából olyan fontosak ebben az életkorban. Az archaikus mondókák, az ölbeli játékok és a a zene, az éneklés rendkívül fontosak a kisgyermek fejlődésében. Ezek a dúdolók, dögönyöző, csiklandozó játékok, a mondókák és a szabad játék, akárcsak a mesék, nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisgyermekből boldog, kiegyensúlyozott ember váljon.

A csiklandozás, lovagoltatás, dünnyögés és dúdolás hiábavaló tevékenységnek tűnnek, valójában ebben a nagyon fiatal korban ezek az érzelmi nevelés elengedhetetlenül fontos tényezői. Az ölbeli játékok egy része az egész testet megmozgatja, ilyenek az úgynevezett höcögtetők, lovagoltatók, sétáltatók. Másik csoportjuk egy adott testrészt emel ki, mint pl. a tenyeresdik és az arccirógatók. Az ölbeli játék a gyermek több érzékszervére hat. Hallja a játékhoz kapcsolódó mondókát, dalt, látja a játékhoz társuló mozgást és cselekvést.

Érintés és mozgás is kapcsolódik ezekhez a mondókákhoz, így azok fejlesztik a testtudatot, a ritmusérzéket, az egyensúlyérzéket és a koncentrálás, a korunkban oly fontos elmélyülés képességét is, a ritmikus beszéd pedig segíti a kisgyermekek beszédfejlődését. Ebben az életkorban a kicsik még általában passzív szereplők a játékokban. Egy-másfél éves korukban kezdenek el együttműködni, egy-egy mozdulattal, szóval, vagy “babaneyelven” elmondott kifejezésfoszlánnyal gyakran már kezdeményezik, kérik is a nekik leginkább tetsző játékot, mondókát.

Az ölbeli játékoknak nagy hagyományuk van a magyar kultúrában is. Korábban a több generációs családokban természetes volt az együttjátszás, az éneklés, így könnyen átadták tudásukat a nagyszülők a leendő szülőknek. Napjainkra ez a hagyomány gyakorlatilag elveszett, ezért is fontosak azok a lehetőségek, ahol ezek a játékok gyakorolhatók, elsajátíthatók - ráadásul nem utolsósorban - közösségben művelhetők.

A foglalkozáson résztvevő babák és mamák, akárcsak a foglalkozásokat vezető Márta, jellemzően az elmúlt években költöztek Magyarországról Ausztriába. Otthon a családban természetesen magyarul beszélnek, és rendkívül fontosnak tartják a magyar identitás, a magyar nyelv megőrzését, ápolását, csakúgy, mint a közös mondókázás, a közös mozgásos és ölbeli játékok pozitív hatását.

Link:

- Burgenlandi Magyar Kultúregyesület