Demokrácia Magyarországon - előadás

30 évvel ezelőtt omlott le a vasfüggöny Magyarország nyugati határán. De mit is jelent azóta a demokrácia Magyarországon? Vajon átépítés volt-e, vagy inkább leépítés lett belőle? Erre a kérdésre próbált választ adni Rásky Béla történész, a Burgenlandi Népfőiskola szervezésében megtartott május 23-i előadásán, Kismartonban.

Referátumában Rásky rámutatott arra, hogy a vasfüggöny leomlása óta egyre erősödő nacionalista és Európa-szkeptikus tendenciák uralkodnak több országban, így Magyarországon is.

Számos egykori kommunista ország EU-ellenes politikát vezet, és épp ezekben ismét veszélyben van a demokrácia - véli a történész. Rásky Béla felvázolta a jelenlévő vendégeknek Magyarország jelenlegi politikai, szociálpolitikai és gazdasági helyzetét is.

A vasfüggöny megszüntetéséről

A vasfüggöny utolsó, nagyobb méretű fejlesztésére 1965-ben került sor. A javuló osztrák-magyar viszonyra való tekintettel úgy döntöttek, végleg eltávolítják az aknazárat és a drótkerítéseket, helyükre elektromos jelzőrendszer került.

A 15 voltos feszültség alatt álló kettős kerítés a határtól 500–2000 méterre húzódott, és a legközelebbi határőr őrsön jelzett, ha hozzáértek. A rendszer rendkívül megbízhatatlanul működött, vadakra és a rászálló madarakra is jelzett, így a riasztások zöme téves volt.

A rendkívül költséges, kevéssé hatékony és politikailag is egyre indokolatlanabb vasfüggöny megszüntetése az 1980-as évek második felében a politikai változások nyomán újra és újra felvetődött, felszámolásáról végül 1989. február 28-án döntött az állampárt, az MSZMP Politikai Bizottsága.

Link:

• Burgenlandi Népfőiskola