Nagyszombati kereplés Alsóőrött

Nagyszombati kereplést tartottak Alsóőrött április 20-án, reggel 6.00-kor, a fiatal csoportot Gáspár Adalbert plébános vezette a falun át, házról házra. A gyerekeket, akik közt ministránsok is voltak, az alsóőri lakosok nagy örömmel fogadták, hisz felelevenítették a magyarok lakta falu egykori húsvéti szokását.

A kereplést Szabó Tamás alsóőri lakos elevenítette fel, sokan támogatták a kivitelezésben, a ministránsokkal egy asztalos készítette a kerepléket, szorgalmasan történt a mondókák betanítása és persze Gáspár Adalbert atya is lelkesen áll a régi hagyomány mögött, a gyerekek számára pedig egy kora hajnali élmény. Gáspár Adalbert:

A kereplés története:

Nagycsütörtök este, a szertartáson a „harangok Rómába mennek és helyettük a kereplők szólnak“. Mondja a közismert szólás. A harangok csak nagyszombaton szólalnak meg ismét. A szertartásra hívogatás ezekben a napokban kerepléssel történik, Kétféle kereplő különböztethető meg.

Az egyik (keleplő) vékony deszkához illesztett és szabadon mozgatható fakalapács, mely a nagyhét említett három napján mise alatt és az oltári szentségnek a szent sírhoz való átvitelekor csöngettyű helyett használnak a ministránsok. A tulajdonképpeni kereplő nagyobb, szintén fából készült zörgető eszköz és a harangokat helyettesíti. A kereplő már a legrégibb időkben is használták!

Kereplés, kerepülés, kelepelés, pörgetés: liturgikus jel a csengetés és a harang helyett - nagycsütörtök estéjétől - nagyszombat föltámadási szertartásáig.