Tiszti Leánynevelő Intézet Sopronban

Egy különleges intézmény történetét kutatják soproni és budapesti történészek: 1855-től 90 évig Sopronban működött a császári, majd később a magyar hadsereg tiszti leánynevelő intézete, amely a hadiárva, vagyontalan lányokat fogadta be, és nevelte fel.

Az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában csak két ilyen intézet működött - az egyik a ma Bécshez tartozó Hernals-ban, a másik Sopronban, mondta Németh Ildikó, a Soproni Múzeum történésze:

A soproni intézetbe eleinte 8 éves kortól vették fel a lányokat. A tanítás célja eredetileg az volt, hogy a főúri családok számára képezzenek gondozónőket, akik házhoz mennek. Később, az elemi tankötelezettség bevezetésével, már tanítónőket is képeztek az intézményben.

Aki pedig ehhez nem teljesített elég jól, abból varrónők, később kézműiparosok lehettek. Az intézmény legfontosabb jelentősége tehát abban állt, hogy a hadiárva lányokat felkészítse arra, hogy később saját keresetükből tartsák el családjukat.

A katonás rendben élő diáklányok napjai reggeltől estig szoros napirendben teltek, az iskolai órákat szabadidő, olvasás, gyakorlás követte. A növendékek részt vettek a város kulturális életében is: színházba, moziba jártak - természetesen szigorú tanári felügyelet mellett.

Az intézet növendékei eleinte a soproni Orsolyitáknál tanultak. Végül a fenntartó egyesület 1869-ben vett meg egy soproni palotát, amit később a Hernals-ban álló leánynevelő intézet mintájára átépítettek, és többször kibővítettek. Az internátus kápolnájának 1884-es avatásán Ferenc József császár is jelen volt.

Az első világháborút követően az intézet Magyarországhoz került, de mivel Sopron sorsa sokáig bizonytalan volt, az oktatás Egerbe költözött. Az 1921-es népszavazás idején az internátus épületében működött a nemzetközi ellenőrző bizottság: itt számolták össze a szavazatokat, és itt hirdették ki az eredményt is.

1922-ben még visszaköltözhettek a tanárok és növendékek Sopronba, de a második világháború után már nem indult újra a tanítás: az intézetet hivatalosan 1946-ban oszlatták fel, az épületben pedig kisvártatva állami ruhagyár kezdte meg működését.

A soproni II. Rákóczi Ferenc utcában ma is áll a tiszti leánynevelő épülete, falán emléktáblák hirdetik a mozgalmas múlt eseményeit. Az internátus irattára viszont 1944-ben, a szövetségesek bombázása során megsemmisült. Az intézet történetének megírásában tehát nagy szerepe lehet a magángyűjteményeknek. A Soproni Múzeum ezért várja azoknak a jelentkezését, akik visszaemlékezésekkel vagy iratokkal, fényképekkel segítenék a történészek munkáját.

Link:

• Soproni Múzeum