„Mindörökké Júlia” Bécsben

A bécsi Collegium Hungaricumban mutatja be a Soproni Petőfi Színház a „Mindörökké Júlia” című színpadi játékot. A társulat az „Europa”-Club partnereként vendégszerepel a fővárosban. Az október 5-i bemutatóval elsősorban a fiatalokat szeretnék megszólítani.

Molnár Anikó és Papp Attila kétszemélyes színpadi játéka Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát állítja a középpontba. Pataki András, a darab rendezője, a Soproni Petőfi Színház igazgatója az előadásról elmondta: Júlia naplójából, levelezéséből, versekből, újságcikkekből állították össze a darabot.

„Egy nagyon izgalmas vállalkozás, hiszen fiktív tartalom nincsen benne. Minden kimondott szó, dokumentum. Főleg egy kiterjedt levelezést használtunk fel és legfőképp Szendrey Júlia naplóját. Persze vannak benne versek, újságcikkek, mindenféle anyag, de egy beírt szó sem” - árulta el Pataki András:

A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi-vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. (...) Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!”

Az eredeti szövegekből építkező színpadi játék ennek a fényből az árnyékba zuhanó életútnak – az elmagányosodás, a kitaszítottsággal együtt járó önvád, s ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata, olvasható az előadás műsorlapján.

A rendező-színházigazgató elsősorban a fiatal korosztálynak ajánlja az előadást: „Nagyon fontosnak tartom, hogy minél többen lássák, mert hátha felhajtó erővel bír a szellemi igényesség vonatkozásában is a nézőkre, különösen, ha az adott korosztály megtalálja a saját problémáit benne” – tette hozzá.

A darabban megformált Petőfiről Pataki András elmondta: „Nem az általánosan felfogott forradalmi arcélt szeretnénk megrajzolni Petőfi vonatkozásában, hanem egy emberarcú Petőfit tudunk rajzolni.”

A felnőtt nézők számára Szendrey Júlia ábrázolása miatt lehet érdekes a darab, akit a rendező szerint többnyire elítélt az utókor: „Hogyha figyelembe vesszük, hogy Petőfi halálát követően Szendrey Júlia mit és hogyan élt át, és ha tisztában vagyunk ezekkel a helyzetekkel és eseményekkel, akkor teljesen világosan rájöhetünk arra, hogy Szendrey Júliát nem kritizálni, hanem elsősorban meglehet, hogy talán még inkább dicsérni kellene” – mondta Pataki András.