15. Kufstein Konferencia Felsőpulyán

A határ mint tapasztalat - Közép-Európa történelmi tere mottóval került megrendezésre ezen a hétvégén a 15. Kufstein Tanácskozás nemzetközi konferencia Felsőpulyán, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és az Ausztriai Magyar Kutatóintézet szervezésében.

A 15. Kufstein Tanácskozás központi témája a „határ“ kérdése volt. A határ lehet politikai, kulturális, társadalmi és kulturális választóvonal is, de jelentheti a mai Európában biztonságot közös értékeink védelmét is, hangzott el a rendezvényen.

A rendezvényt támogatta Felsőpulya városa, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége valamint a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület. A rendezvényt megtisztelte Nagy Andor, Magyarország új bécsi nagykövete is.

A nemzetközi konferencia védnökei között volt Potápi Árpád János államtitkár, aki megnyitó beszédében úgy fogalmazott: folytatni kívánják az elmúlt években megkezdett Kárpát-medencei bölcsőde és óvodaépítési programot, támogatják a magyar iskolákat is, sőt hosszabb távon az a cél, hogy a lehető legtöbb helyen olyan oktatási centrumok jöjjenek létre, amelyekben nemcsak az alapfokú oktatás jelenik meg, de középiskola, szakiskola is működik majd.

Az államtitkár köszöntőjében elismerően szólt a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi- program eddigi eredményeiről, hozzátéve azt is, hogy a jövőben növelni fogják az ösztöndíjban részesülők számát.

Megemlítette a Mátyás király emlékévet is, amelynek méltó módon való megünneplésébe szavai szerint bekapcsolódtak a külhoni magyar szervezetek is; az emlékév egyik kiemelkedő eseménye lesz szavai szerint a november 14-re tervezett bécsi megemlékezés is.

A határ, mint téma különféle tárgyköröket ölel fel: így a társadalomtudományok a határ gyakorlati jelentőségével (jelenleg pl. az Európai Unió belső határainak a leépítése, az Európai Unió külső határának vitája, Európa védőfala, a migráció kérdése), a humán tudományok pedig a határvonalak megvonásának a történetével foglalkoznak; a határok eltolódásának problémáit és ezen belül a kulturális, társadalmi, gazdasági és jogi változásokat elemzik. Az Ausztriai Magyar Kutatóintézet munkatársait régóta foglalkoztatja a határ jelensége, mondta el Seidler Andrea szervező:

A határvonalak kijelölése és eltolódása történelmi változások meghatározó része. Így van ez a 20. és 21. században is. Ezek kihatásai a mindenkori fennálló rendre óriásiak, kutatásuk a tudomány számára is kihívás. A kétnapos konferencia középpontjában Közép-Európa áll, annak történelmi, valamint jelenlegi komplexitásában. Kókai Károly szervező előadást is tartott az 1919-es magyar migrációról:

Előadást tartott továbbá Romsics Ignác, az egri Eszterházy Károly Egyetem munkatársa, előadásának címe: Birodalmaktól a kisállamokig. Köztes-Európa politikai határai a 19.-20. században, Horváth Sándor történész A grádistyei horvátok a határ mindkét oldalán címmel. Forgács Tamás, a Szegedi Tudományegyetemről a nyelvhatárokkal és nyelvi korlátokkal foglalkozott előadásában, Deák Ernő történész Heinz Tichyről, az idén elhunyt Bécsi Népcsoportügyi Munkaközösség (ARGE Volksgruppen) egyik alapítójáról emlékezett meg. Bartók Miklós bécsi professzor pedig a migráció pszichológiájáról, a sikeres beilleszkedésről beszél előadásában.

Hollós József, a az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke kihangsúlyozta a kétévente megrendezésre kerülő tanácskozás fontosságát, melyre ezúttal is több, mint 200 résztvevő érkezett Ausztriából, Magyarországról, Hollandiából, Németországból, Franciaországból, Lengyelországból és sok más európai országból:

A 15. Kufstein Konferenciát könyvvásár és egy külön erre az eseményre összeállított kiállítás Magyar migránsok Ausztriában az első és második világháború közötti időszakban címmel egészítette ki.