Nőtőrténeti előadások Bécsben

A bécsi Collegium Hungaricum UngArt galériájában látható (N)ők is hősök című kiállításhoz kapcsolódóan a Bécsi Magyar Történeti Intézet számos kísérő nőtörténeti rendezvényt szervez. Ennek keretében Géra Eleonóra történész-levéltáros két előadást is tartott Bécsben.

Géra Eleonóra március 6-án A budapesti úrinő magánélete című könyvet ismertette, majd március 8-án a Háborús hétköznapok női szemszögből címmel az első világháborús női élethelyzeteket hozta közelebb a bécsi közönséghez.

A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) Szécsi Noémi nőtörténeti blogja a „Halcsontos fűző“ kinőtte kereteit és a szakmai szerzőtárs Géra Eleonóra bevonásával elkészült A budapesti úrinő magánélete című kötet, mely hosszú levéltári kutatás eredménye. Olyan nagy jelentőségű eseményekről, szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről számol be, melyek jellemezték és befolyásolták a száz évvel ezelőtt élő nők mindennapjait. Emellett a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok vagy éppen a nyaralás tematikáját is kiemelten kezeli. A budapesti nők magánélete a századfordulón már egyre inkább közügy. A szerzők mindezt újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján idézik az olvasó elé.

„Közel 10 éve foglalkozom ezekkel a 18. és 19. századi nőket is érintő témákkal, és ebben a kötetben mi kifejezetten a középrétegbeli nőket vettük vizsgálat alá, itt a családok jelentős része budai, konzervatív társaság tagjai. Ami a mi számunkra is nagy meglepetés volt, hogy Budapest úgy működött abban az időben „mint egy nagy falu” hiszen kiderült, hogy ezek a családok nagyon jól ismerték egymást. Az anyagok nagy része azért került levéltárba, mert sokan közülük kivándoroltak, a többi család pedig kutatásra szánta ezeket a történeteket“, fogalmazott Géra Eleonóra a bécsi könyvbemutatón.

„A bécsi közönség nagyon érdeklődő volt, a könyvbemutató után feltett kérdésekből azt a következtetést szűrtem le, hogy ez a téma itt is érdekli az embereket, hiszen ebben a témakörben, sok minden olyasmit is el lehet mondani, ami nem biztos, hogy feltétlenül a nőkhöz kötődik, mint például az egészséges táplálkozásnak a gyökerei vagy a modern higiéniai előírások, melyek ebbe a korszakba vezethetők vissza, vagy például az orvostudománynak az előretörése és a levelezési, párválasztási szokások”, mondta Géra Eleonóra.

Háborús hétköznapok női szemszögből

Az első világháború hatalmas lökést adott a női emancipációs törekvéseknek. A nők tömeges munkába állása, megjelenése és helytállása a férfiasnak tartott munkakörökben ugyanakkor hosszabb távon jelentős változásokat hoztak a családok életben- emelte ki Géra Eleonóra az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének docense szerkesztőségünknek adott interjúban. Az előadás a nők szemszögéből mutatja be, mit gondoltak a háború kitöréséről vagy a honleányi kötelességekről, és hogyan próbáltak meg a körülmények ellenére ragaszkodni korábbi életformájukhoz. A családja megélhetéséért munkát vállaló vagy a társadalomért cselekvő nőre jelentős többletterheket rótt a háborús hiánygazdálkodás vagy a legalapvetőbb szükségleti cikkek beszerzése, emellett a háztartás üzemben tartása is rengeteg leleményességet kívánt.

Újabb kötet

A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) című könyvnek lesz folytatása, mely az 1914-1938-ig tartó időszakot fogja bemutatni - ”így lesz teljes az a kép, hogy hogyan jutunk el a mai mentalitásig”- tette hozzá Géra Eleonóra.