Wiesenthal konferencia magyar könyvbemutatóval

„Modern antiszemitizmus Európa és gyarmatainak perifériáin“ címmel szervezett háromnapos nemzetközi konferenciát a Wiesenthal Intézet Bécsben az Epstein palotában. Az első kerületi Irodalmi Múzeumban pedig kedd este került bemutatásra Halasi Zoltán, „Út az üres éghez“ című kötete.

Az Epstein palota épületében izraeli, amerikai, spanyol, román, német, angol, szlovák, görög, svéd, osztrák és két magyar kutató tartott előadást a témához kapcsolódóan.

Kovács Éva a Bécsi Wiesenthal Intézet munkatársa.:

Magyar részről Szele Áron a Budapesti Közép-Európai egyetemről a két világháború közötti magyar fasizmuson belül vizsgálja az antiszemitizmusnak mint ideológiának a szerepét, Kende Tamás független szakértő pedig a bolsevik időszak antiszemita pogromjairól referált.

A Wiesetnhal Intézet minden évben tart egy nemzetközi tudományos konferenciát. Ebben az évben a perifériák modern antiszemitizmusait mutatják be a világ különböző pontjairól Bécsbe érkező szakemberek.

A konferencián nem csak a földrajzi perifériák, mint a Nyugat-Európához viszonyított Kelet-, vagy Dél-Európa, hanem kognitív, mentális perifériák is. Azaz periférikus csoportok, periférikus diskurzusok is például Nyugat-Európában. A konferencia nyitóelőadását Natan Sznaider tartotta, aki az emlékezetpolitika kérdéseit járta körül az antiszemitizmus apropóján.

A Wiesenthal Intézet konferenciák pályázat kiírása mindig nyíltan történik, hogy például a frissen doktorált fiatalok is bemutathassák munkájukat. Minden konferencia interdiszciplináris, hogy több nézőpontból is megközelíthető legyen az éppen akuális téma.

Út az üres éghez - könyvbemutató

A konferencia keretein belül könyvbemutatóra is sor került. A magyar származású költő, író, műfordító Halasi Zoltán „Út az üres éghez című“ kötetét ismerhette meg a bécsi közönség kedd este a bécsi Irodalmi Múzeumban.

Halasi Zoltán a kötet szerzője.:

Mintegy 40 érdeklődő hallgatta Halasi Zoltán és az osztrák újságíró, író és műfordító Martin Pollack beszélgetését a kötetről. Az"Út az üres éghez" című műből Fáy Emese, magyar származású bécsi színésznő olvasott fel részleteket magyar és német nyelven.

A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent „Út az üres éghez“ című, különleges szerkezetű vers-próza-vers kötetben Halasi Zoltán annak a jiddis nyelvű kultúrának ered a nyomába, amelyet a náci halálgépezet radírozott le Európa térképéről.

Halasi belülről ábrázolja ezen kultúra életét és elpusztításának stációit, jellegzetes foglalkozású emberek, többnyire értelmiségiek, zsidók, németek és lengyelek hármas szemszögéből, zömmel dokumentumnak álcázott szövegek formájában.

Az összesen 19 fejezetben például a rendőr, a művészettörténész, a bankár, a műkritikus meséli el a történeteket. Az Út az üres éghez nem Magyarországon, hanem Lengyelországban játszódik.

A könyv nemsokára lengyel fordításban is megjelenik és a szerző célja, hogy németül is megjelntesse a munkát.