40 éve kapott városi rangot Felsőpulya
Mivel az határőrfalu lakossága a királytól nemesi rangot kapott, ezért Felsőpulyát évszázadokig Nemespulyának nevezték. A legjelentősebb nemesi birtokosok a gróf Cseszneky és a báró Rohonczy családok voltak. Középpulya pedig a lánzséri uradalomhoz tartozott. Lakosai megmenekültek a török pusztításoktól, így magyar nyelvsziget maradt.
Felsőpulya rövid története
Középkori eredetű, a 17. században átépített kastélyáról 1752-ből származik az első írásos említés, amikor Bácsmegyei Mátyás özvegyének Nedeczky Annának a tulajdona volt. A 19. században vásárolta meg a Rohonczy család.
Felsőpulyán 1853-ban adóhivatal nyílt, 1854-ben járásbíróság létesült, 1858-ban évente négyszeri alkalomra vásártartási jogot kapott. A város tűzoltóegyletét 1890-ben alapították. Moziját 1926-ban nyitották meg, másodikként a tartományban, 1927-ben Felsőpulyán felépült a település kórháza is.
1908. november 5-én átadták a Sopron–Kőszeg-vasútvonalat, helyben egy emeletes vasútállomás létesült. Kőszeg és Sopron között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása Rőtfalva lett. A teherszállításban a határátmenet 1960-ig fennmaradt.
1910-ben 868 lakosából 800 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásának székhelye volt. Felső és Középpulyát 1958-ban egyesítették. Az egyesített településen a magyarok száma fokozatosan csökkent, ami összefüggött a várossá válással is. A Felsőpulyán több, mint 10 éve működő Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület célul tűzte ki, hogy a magyar nyelvet, hagyományokat, kultúrális életet ismét fellendíti illetve nem hagyja kihalni.