Széchenyi István felismerte a feudális Magyarország modernizálásának lehetőségét. A jogrendszer és a közlekedés átalakítása, a vasút, a Pestet és Budát összekötő híd megépítése, a kaszinók és lóversenyek mint a közélet színtereinek meghonosítása mind-mind az európai korszellem leképeződései, amelyekből elsőként alkotott rendszert Széchenyi István, mutatott rá Csorba László, aki több mint 30 éve kutatja Széchenyi életművét.
Az Ausztriai Magyar Pedagógiai és Kulturális Központban megtartott emlékesten a történész arról beszélt, hogyan épült már életében kultusz Széchenyi István alakja köré, és minek köszönhetően övezte alakját később már-már vallásos, szentnek kijáró tisztelet. Gyakran hangoztatott vélekedés, hogy a trianoni katasztrófa 1848/49 politikájában gyökerezik, és mivel Széchenyi ’48 őszétől már nem volt alakítója az eseményeknek, ezért sokan őt emelték fel a reformkor alakjai közül.
Ahogy azonban a Széchenyi-kutató megjegyezte, sokkal jobban megérthetjük a gróf hatását és örökségét, ha emberként szemléljük. Ebben pedig az elmúlt 50 év tudományos eredményei sokat segítenek, amelyek mélyre merülnek a gróf szövegeiben és a róla szóló beszámolókban.
A korabeli forrásokat a jelen tudásával szemlélve úgy tűnik például, hogy Széchenyi nem „őrült meg“ 1848-ra. Sokkal valószínűbb, hogy meglévő elmebetegsége lángolt fel (ilyet a kor orvosai még nem ismertek). Ez szellemi képességeit nem károsította, így történhetett meg, hogy a tünetmentes időszakban, az 1850-es évek második felében ismét alkotott, szellemi ereje teljében volt – egészen egy újabb betegséghullámig, amely az öngyilkosságához vezethetett 1860. április 8-án.
Fotostrecke mit 6 Bildern
Az öngyilkosság tényét azután számos, részben ma is közszájon forgó elmélet igyekezett megcáfolni. Csak az 1950-es évek végén került elő Tolnay Antal, egykori nagycenki plébános feljegyzése, akinek korábban Széchenyi részletesen beszámolt későbbi öngyilkosságának módjáról. Majdnem száz évvel később ez a forrás igazolta a különösnek tűnő beszámolókat a gróf haláláról.
Csorba László első könyvét 1991-ben írta Széchenyi Istvánról, és azóta is számos tanulmánya, könyve jelent meg az első független magyar kormány miniszterének életéről és műveiről. A történészt különleges kapcsolat fűzi a Széchenyiekhez: ükapja, Barabás Miklós festőművész 1836-ban készült portréja Széchenyi Istvánról az egyik legismertebb ábrázolás a grófról. Csorba László pedig 2010-16 közt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt – az intézményt 1802-ben Széchenyi István édesapja, Széchényi Ferenc adománya hozta létre.
A történész a Római Magyar Akadémia igazgatójaként és később is több alkalommal vezette az „Europa“-Club túráját olaszországi magyar emlékek felfedezésére. Az együttműködés folytatásaként szombaton a klub közönsége az ő vezetésével kereste fel Széchenyi István emlékhelyeit Bécsben, Nagycenken, Fertőszéplakon, Pozsonyban és végül Döblingben.