Uni Wien Schild Translatologie
(c) ORF
(c) ORF
Tudomány

Mesterséges intelligencia a fordításban

A Bécsi Egyetem Fordítástudományi Központja (ZTW) a kutatás és az oktatás területén a nyelvi és kulturális akadályokon átívelően, a kommunikáció minden formájával foglalkozik. A Transzkulturális Kommunikáció szak pedig a szerteágazó igényeknek próbál meg eleget tenni, így a 14 oktatott nyelv között a magyar is helyet kapott a tanszéken. 

A Transzkulturális Kommunikáció alapszak során a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy számos aktuális és időtálló témában szerezzenek ismereteket, ezek közül is különösen nagy hangsúlyt fektetve a kulturális és politikai témákra. Az alapszakot a megfelelő mesterképzéssel kombinálva, pedig rengeteg más szakterületen helyezkedhetnek el mint pl.: újságírás, nyelvoktatás, marketing, projektmenedzsment vagy éppen a diplomácia. Ahhoz, hogy a magyar-osztrák kétoldalú gazdasági és üzleti kapcsolatok sikeresen bővüljenek, nagy szükség van fordítókra és tolmácsokra. Emellett közigazgatási és jogi szakterületeken is nagy az igény nyelvi szakértőkre.

Uni Wien Translatologie Vorlesung Saal
(c) ORF

A gépi fordítás és a mesterséges intelligencia szerepe a fordításban

2017-ben 180 fokos fordulatot vett a fordítástudomány helyzete, hiszen megjelent a neurális gépi fordítás és a Künstliche Intelligenz (KI)/mesterséges intelligencia(MI), ez a magyar nyelvet is érinti.

„Sokáig úgy gondoltuk, hogy a magyar nyelvvel biztonságban vagyunk, mivel annyira különbözik a többitől, hogy sose vagy lényegében, csak a távoli jövőben lesz erre algoritmus, de ez nem így lett. Kivonni viszont nem lehet az embert ezekből a klasszikus fordítási folyamatokból" – hangsúlyozta Krajcsó Zita, a Bécsi Egyetem Fordítástudományi Központjának magyar lektora.

Krajcsó Zita a Bécsi Egyetem Fordítástudományi Központjának magyar lektora. Szövegíró, szakfordító: elsősorban kreatív, marketinges szövegekkel foglalkozik. Módszertan és azon belül online learning a kutatási területe. Nem tekinti magát tanárnak, inkább tanácsadónak. A hallgatókat kíséri hivatásuk felé vezető útján úgy, hogy a jelen és jövő fordítóiparában is megállják a helyüket.

A gépi fordítás előnyei

„Nagyon sok előnye van ezeknek a szoftvereknek, mint például itt most beszéljünk konkrétan a gépi fordításról. Költséghatékony, tehát sokkal kedvezőbb megcsinálni egy fordítást mondjuk egy gép segítségével. Az emberi munkaerő az ugye mindig drágább. Következetes, konzisztens fordításokat tud létrehozni egy ilyen gépi fordítómotor, ugyanis hogyha a megbízást rövid határidőn belül kell teljesíteni, akkor ott több fordító szokott részt venni a folyamatban. Ilyenkor, hogyha a gép végzi ezt a fordítást, akkor az eleve egy „kézből" származik, és az konzisztens marad. Azt szoktuk mondani, hogy a gyakran előforduló nyelveknél sokkal hatékonyabb a gépi fordítás. Itt mondjuk beszélhetünk az angolról, a németről, ezek ugye egy nyelvcsaládba is tartoznak, tehát abszolút könnyű dolga van itt a gépnek. A magyar-német, német-magyar már egy kicsit nehezebb, hiszen nem egy nyelvcsalád. Ráadásul a magyarban sokkal kevesebb szöveg áll rendelkezésre a gép számára a neten, ami azt is adja, hogy rosszabb lesz, tehát nem olyan minőségű a fordítás, mint mondjuk angolról-németre, vagy németről-angolra. Van sok előnye, de van sok hátránya is a gépi fordításnak“ – avatott be a részletekbe Krajcsó Zita.

Hände tippen auf der Tastatur eines Laptops
ORF.at/Zita Klimek

A gépi fordítás hátrányai

„Nehéz megérteni a kulturális kontextust a gépnek. Nem csak a kontextust, de a logikai összefüggéseket is, tehát hogyha egy nagyon bonyolult szöveggel dolgozik a fordítómotor, akkor látszik rajta, hogy értési problémák lépnek fel, és ebből adódóan mondjuk nem tud bizonyos kifejezéseket értelmezni. Ez lehet idiomatikus kifejezés, amit nem értelmez helyesen.Ilyenkor előfordulhat, hogy kihagy fél mondatokat, vagy félrefordít. Talán, ami legfontosabb ebben a kontextusban, az a hangnem, maga a stílus, a humor. A transzkreációban is érezhető, hogy a gépi fordítónak esélye sincs egy kreatív szöveget lefordítani. Főleg nem úgy, hogy az érthető, élvezhető, ill. élménydús legyen. Nem is beszélvea műfordítást. Szóval úgy gondolom, hogy a gép belátható időn belül nem válthatja ki a fordító munkáját“ – tette hozzá Krajcsó Zita, magyar lektor és szakfordító.

Modern módszertan kidolgozása

December 12-én az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék német lektora Ilka Tóth-Buschmann látogatást tesz másodéves hallgatóival a Bécsi Egyetem Fordítástudományi Központjában, ahol Krajcsó Zita magyar lektor és szakfordító hallgatói fogadják tárt karokkal. A tanulmányi kirándulás célja – a tapasztalatcsere mellett – olyan modern módszertan kidolgozása, melyben teret kap a mesterséges intelligencia is. Ennek jegyében aznap kreatív szövegek alkotásával, majd azok magyarról németre illetve németről magyarra történő átültetésével (azaz transzkreációval) foglalkoznak. Várják a szakmabeli illetve azon kívüli érdeklődőket is. Jelentkezni zita.krajcso@univie.ac.at e-mail elérhetőségen lehet.