Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából november 16-án nyílt meg a Collegium Hungaricum UngArt Galériájában az „Egy modern metropolisz születése“ című fotókiállítás. Budapest születése egybeesett a fényképezés elterjedésével, és a város metropolisszá válásával a fényképezés a mindennapi élet részévé vált. Számtalan fotó dokumentálja a város 150 éves fejlődését. A kiállítás anyaga ezekből kínál egy válogatást, a 19. század végi és 20. század eleji fotókkal a városkép változásait és a mai városkép kialakulását bemutatva.
Budapest egyesítésének évfordulója november 17-re esett, 150 évvel ezelőtt, 1873. november 17-én ült össze először a három városrészből egyesült magyar főváros tanácsa. Az évforduló napjára időzítette nemzetközi konferenciáját a Bécsi Magyar Történeti Intézet „A növekedés körgyűrűi“ címmel. Bertényi Iván igazgató Tamáska Máté professzort, ismert várostörténészt, az Apor Vilmos Főiskola professzorát kérte fel a konferencia szakmai szervezésére, aki a híres körutak kialakulására, épületeire, szerepére helyezte a hangsúlyt, összehasonlítva ezeket nemcsak Bécsben és Budapesten, de a Monarchia egykori jelentős városaiban is.
Fotostrecke mit 3 Bildern
Az egyesülés idején a három város, Pest, Buda és Óbuda az urbanizáció nagyon különböző szintjén állt. A cél az volt, hogy ezekből a markánsan eltérő városszerkezetű városokból egy olyan egységes, modern várost hozzanak létre, amely képes felvenni a versenyt más európai fővárosokkal, különösen Béccsel. Ez volt a kor modern városaira jellemző sugárutak és körgyűrűk által jellemzett városkép születése. A bécsi körút, a Ringstraße 2015-ben ünnepelte építésének 150. évfordulóját. A körút Budapesttől Kassán át Brünnig, számos hasonló városfejlesztési projekt inspirálója volt. Budapest két étizedes eltolódással próbálta követni Bécs példáját, bár a budapesti körgyűrűknek – Béccsel ellentétben – nem reprezentatív, hanem elsősorban fontos közlekedési funkciója volt, Budapest fő ütőereként. - mondta el a konferencia bevezető előadásában Tamáska Máté.
Tóth Enikő, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ muzeológusa, a budapesti Nagykörút markáns épületeit mutatta be előadásában, kiemelve a Vígszínház vagy a New York Biztosító Társaság palotáját és a sok pompás bérházat, középületet.
A körutak, városfejlesztési programok mai problematikájára hívta fel a figyelmet a bécsi Gürtel példáján Barbara Rief-Vernay, a bécsi Műszaki Egyetem professzora, vagy Almási Balázs, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti Intézetének docense, aki Budapest zöldhálózatát hasonlította össze más európai nagyvárosok zöldövezeteivel.
Fotostrecke mit 5 Bildern
A konferencia második felében kassai, szegedi, kolozsvári, lembergi, krakkói és zágrábi előadók, egyetemi professzorok mutatták be városaik 19. és 20. századi fejlődésének történetét, különös tekintettel a bécsi, illetve budapesti benyomásokra, tudatos, tervszerű másolásokra, mintakövetésekre.