2019 őszén a magyar verbunk tánc hagyománya felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. A 18-19. század volt Európában a nemzeti táncok kialakulásának időszaka. A reformkori Magyarország táncéletében jelentős szerepe volt a férfitáncoknak. Tájegységenként eltérő formában alakult a verbunk táncok felépítése szerte a Kárpát-medencében.
A népművészeti hagyományőrzés egyik legjelentősebb magyarországi műhelyében, a Magyar Állami Népi Együttes társulatában, hivatásos művészként táncol Kilyénfalvi Áron ausztriai magyar származású néptáncos. A Kínai nagy falon talán még senki nem járt szatmári verbunkot, Kilyénfalvi Áronon és táncos kollégáin kívül. Kínában turnézott a Magyar Állami Népi Együttes, ahol a Magyar Rapszódia című előadásukat mutatták be elsöprő sikerrel. Kilyénfalvi Áron így jutott el a Kínai nagy falra is, ahol sor került a spontán táncprodukcióra.
Kilyénfalvi Áron Alsó-Ausztriában, St. Pöltenben nőtt fel. Édesapja Kilyénfalvi Gábor, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület művészeti vezetője. Kilyénfalvi Áron 19 évesen Sopronba majd Budapestre költözött, hogy elmélyítse tánctudását. Előbb a Sopron Táncegyüttesben, utóbb pedig Budapest Főváros Bartók Táncegyüttesében táncolt – közben pedig tanult és versenyekre járt, amelyeket rendre megnyert Magyarországon és külhonban egyaránt. 2021-óta a Magyar Állami Népi Együttes hivatásos táncosa.