Hőség elleni akciótervet dolgoztak ki a fővárosban, hogy Bécs a nyári hőségben is élhető város maradjon. Ez olyan rövidtávú intézkedéséket tartalmaz, amelyek hatása azonnal érezhető. Így az akciótervben egyaránt szerepel az ivókút-hálózat további bővítése és szabadtéri munkaállomások kialakítása. Városszerte úgynevezett hűsölő zónákat hoznak létre, amelyek olyan klimatizált középületek, ahova bárki bemehet hűsölni néhány órára.
Mivel az időseket különösen megviseli a nagy hőség, Bécs folyamatosan újítja fel az idősotthonokat és gondozási központokat. Az épületeket árnyékolják és klimatizálják, ugyanakkor a klímaberendezéseket a tetőkön elhelyezett napelemekkel működtetik. Mivel hőségben a tanulás is nehezen megy, az iskolák felújításakor és újak építésekor kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az épületek ne melegedjenek fel könnyen, illetve klíma-semleges energetikai rendszerük legyen.
Mindezek kiegészítik a februárban elfogadott klímavédelmi menetrend hosszútávú intézkedéseit, amelyek segítségével Bécs 2040-re klíma-semlegessé szeretne válni. A cél elérésében kulcsszerepet szán a napenergiának: 2025-re ötször, 2030-ra pedig tizenhatszor annyi áramot szeretne előállítani a nap segítségével, mint 2020-ban. Ezzel párhuzamosan csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőségét és nagy hangsúlyt fektet a lakások, épületek energetikai felújítására. Hogy megváltoztassák az emberek mobilitási szokásait, tovább bővítik a bicikli- és gyalogút hálózatot és a tömegközlekedést.
2025-ig 25 ezer új fát ültetnek Bécsben, és arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a sűrűn beépített kerületekben is nőjön a zöldterületek aránya. Hogy mérsékeljék a hőszigetek számát, csökkentik a leaszfaltozott felületek nagyságát és az így nyert területeket beültetik. Városszerte több parkot és zöldterületet hoznak létre, ahol a lakosság pihenhet és feltöltődhet.