Kedden a FIDESZ jobboldali konzervatív kormánypárt szavazataival a parlament megalapozta a jogalapot összesen 16 alapítvány létrehozásának. Közülük tizenegy lesz egyetemi üzemeltető. Az ország legtöbb egyeteme érintett, köztük a Budapesti Orvosi Semmelweis Egyetem, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A neves Corvinus Közgazdaságtudományi Egyetem 2019 nyarától megszűnt állami intézmény lenni. De az új törvény nem csak a felsőoktatási intézményekre vonatkozik. A kulturális intézmények, kastélyok, mezőgazdasági területek és parkok szintén állami tulajdonból az alapítványokhoz kerülnek. A magyar média szerint hárommilliárd eurónak megfelelő állami vagyont „privatizálnak“.
Az alapítványok tagjait a kormány nevezi ki. Hivatalaikat életük végéig megtarthatják – fájlalta az ellenzék. Sok alapítványi tag állítólag közel áll a FIDESZ-hez, néhányan Orbán kormányának hivatalban lévő miniszterei – számolt be a magyar média. A kormány azzal indokolta a törvényt, hogy „a közfeladatok sokfélesége és dinamikus változása indokolja az állam szerepének újragondolását“ – írja a Bloomberg.
Milliárd dolláros társaság részvényeit „adják el“
A Schweizer Rundfunk (SRF) szerint a magyar kormány tervei között szerepelnek azok a milliárdos részvények is, amelyeket a magyar állam olyan nagyvállalatokban tart, mint például a MOL ásványolaj-társaság és a Richter gyógyszergyár. Ezeket a részvénycsomagokat „át kell adni" az alapítványoknak – jelentette az SRF április közepén. A jelentések szerint egy turisztikai attrakciót is „átadnak“ egy alapítványnak – a Budapest melletti Gödöllői Királyi Kastélyt, amely egykor az osztrák császárné és magyar királyné Sissi preferált rezidenciája volt.
Ellenzék: A FIDESZ választási vereségre készül
Egyes közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki szövetség legalább egyenértékű a FIDESZ-szel, mások szerint pedig kissé előrébb járnak. Az ellenzék az alapítványok Orbánék és híveinek kezébe adásával úgy látja, hogy ez egy kísérlet arra, hogy a választási vereség esetén is fenntartsák befolyásukat a gazdaságra és az intézményekre, például egyetemekre, múzeumokra és színházakra.
Kormány: a versenyképesség erősítése
Arato Gergely ellenzéki politikus bírálta a parlamentben a „magyar emberek vagyonának szervezett ellopását". Kritika érkezett a Transparency International (TI) korrupcióellenes szervezet részéről is, amely a nepotizmust az Orbán-kormány „fő jellemzőjeként" határozta meg. Liget Miklós, a TI képviselője „értelmetlen“ és „illegális“ eljárásokról beszélt. „A következő kormány nem fogja tudni visszaszerezni ezeket az állami vagyonokat ezen alapítványok zsebéből“ – mondta Liget az SRF-nek.
Orbán oktatási beruházásként védte az egyetemek alapítványokba történő átadását. A projekt támogatói azt is állítják, hogy az egyetemeket versenyképesebbé kell tenni nemzetközi összehasonlításban. Magyarország néhány évvel ezelőtt már tűz alá került egy egyetemi törvény miatt. Ennek kapcsán Soros György amerikai milliárdos Közép-európai Egyeteme (CEU) elhagyta az országot és Bécsbe költözött.
Vonakodás az uniós újjáépítési alapokkal szemben
Időközben úgy tűnik, hogy a magyar kormány visszafogja az EU újjáépítési alapját. Orbán csak az ország tartozásának kevesebb mint felét akarja igényelni – jelentették. Orbán meglepő módon jelentette be Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnökének, hogy csak az 5800 milliárd forintos (mintegy 16 milliárd euró) uniós újjáépítési alap mintegy 43 százalékát kívánja behívni az országa számára – írta a 444.hu magyar online portál.
Feltételezik, hogy Orbán elutasítása annak tudható be, hogy Magyarország nem hajlandó megvitatni az alapok felhasználásának módját az EU Bizottsággal. A 444.hu szerint Brüsszel bírálta a magyar kormányt, amiért nem használta fel az újjáépítési alap elegendő forrását olyan országspecifikus uniós ajánlásokhoz, mint például a jogállamisággal és a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó projektek. A 444.hu szerint feltehetően kevesebb brüsszeli pénz kevesebb követelményt jelent Magyarország számára.
Kínai egyetem budapesti fiókja épül
A magyar kormány egyre inkább keresi a kapcsolatot a nagyhatalommal, Kínával. Kedden a magyar innovációs minisztérium megállapodást írt alá a sanghaji Fudan Egyetemmel. Ennek megfelelően egy testvéregyetemet kell létrehozni Budapesten, ahol 8000 hallgatót oktathatnak. A tanítást legkorábban 2024-ben kezdenék meg, és bölcsészettudományi, társadalomtudományi, természettudományi, műszaki és orvosi tanulmányi területeket kínálnának. A projekt Magyarországon ellentmondásos. A Fudan Egyetemet globális elitegyetemnek tekintik, de a Kínai Kommunista Párt (KKP) ellenőrzése alatt áll. Az építési költségeket – 1,5 milliárd eurót – Magyarország viseli, amelyre hitelt vesz fel a kínai állami fejlesztési banktól.