Ma körülbelül 6000 nyelvet beszélnek a világon, amelyek 43%-a a beszélők számának folyamatos csökkenése és a globalizáció miatt az UNESCO szerint elveszítheti utolsó hordozóit, és teljesen eltűnik. A szervezet javaslata alapján az első nyelvre vagy anyanyelvre épülő oktatásnak már a korai években meg kellene kezdődnie, mivel a kora gyermekkori gondozás és nevelés a tanulás alapja.
Csiszár Rita, alkalmazott nyelvész, szociológus, nyelvtanár mintegy 20 éve foglalkozik a két- és többnyelvűséghez kapcsolódó különböző témákkal. Ez idő alatt nemcsak kutatóként és számos publikáció szerzőjeként, de hosszú ideje külföldön élve magánemberként is megismerte mindazokat az örömöket és persze nehézségeket is, amelyek a többnyelvű élet mindennapos velejárói. Kilenc éve Svájcban él, azonban több, mint tíz évig Ausztriában élt, és a 2007-ben befejezett doktori disszertációjában az ausztriai magyarság kétnyelvű nyelvhasználatának a jellemzőit vizsgálta.
Az akkori kutatásában a migrációs eredetű bécsi diaszpóra és a burgenlandi őshonos magyar népcsoport nyelvhasználatát hasonlította össze, így többször megfordult Burgenland magyarlakta településein is. 2014-ben jelent meg a „Két-és többnyelvű gyermeknevelés a mindennapokban“ – tanácsok, információk, történetek című ismeretterjesztő kézikönyve.
Az aktív két- vagy többnyelvűséghez – többek között – tudatos nyelvi nevelésre is szükség van. A beszéd megkezdésének időpontját több tényező is befolyásolja. Pl. örökletes tényezők, a gyerek neme, személyisége, általános fejlettsége, a kicsit körülvevő nyelvi környezet – írja honlapján Csiszár Rita, alkalmazott nyelvész.
Molnár Szilvia logopédus tíz éve él családjával Bécsben, ahol immár nyolc éve többnyelvű gyerekek nyelvi fejlesztésével foglalkozik magyar és német nyelven.
Többnyelvű környezetben megtorpanhat az anyanyelvi fejlődés, melynek hatására Molnár Szilvia logopédus Bécsben a leggyakrabban az artikuláció és a megkésett beszédfejlődés problémájával találkozik.
Az UNESCO felmérései szerint anyanyelv és identitás összefüggenek, az egyén teljesítményét idegen nyelvi környezetben a nyelv erősen befolyásolja. E probléma elsősorban olyan országokban jellemző, ahol több etnikai csoport él együtt. A megoldást gyakran a többnyelvű oktatás jelenti, melynek alapja legalább három nyelv – az anyanyelv, egy regionális vagy nemzeti nyelv és egy világnyelv – használata az oktatásban.
A nemzetközi szervezet ezért kiemelt fontosságúnak tartja az anyanyelvű oktatás segítését az oktatás színvonalának emelése érdekében, továbbá támogatja a kétnyelvű vagy többnyelvű oktatást, mint a társadalmi és nemi egyenlőtlenségek csökkentésének egyik eszközét és mint a nyelvileg sokszínű társadalom alapvető részét, ezen kívül hangsúlyozza a nyelvtudás fontosságát, mint az interkulturális oktatás alapját.
Az anyanyelv nemzetközi napjának 2021-es témája: „A többnyelvűség előmozdítása az oktatásba és a társadalomba történő befogadásért". Egyrészt elismeri, hogy a nyelvek és a többnyelvűség elősegítheti a befogadást, másrészt a Fenntartható Fejlesztési Célok által kijelölt feladatra összpontosít: hogy senkit ne hagyjanak hátra. Az UNESCO szerint az első nyelvre vagy anyanyelvre épülő oktatásnak már a korai években meg kell kezdődnie, mivel a kora gyermekkori gondozás és nevelés a tanulás alapja.