Szalagos, csöröge vagy forgács, lyukas vagy töltött, a fánk elválaszthatatlan a farsangtól. Az elmúlt évszázadokban több nemzet is megalkotta a saját receptjét, és több legenda is él arról, ki és hogyan fedezte fel a fánkot.
Vannak, akik szerint Beatrix királyné hozta Itáliából Mátyás király udvarába, a másik legenda szerint Marie Antoinette megszökött egy udvari álarcosbálról és egy utcai árustól vásárolta a fánkot. Egy történt szerint azonban Bécsből származik a fánk. Amikor Krapfen, a híres bécsi pék elhunyt, felesége vette át a pékség vezetését. A péknére pedig reggelente mindig sokáig kellett várniuk a vevőknek és ezt volt, aki szóvá tette. Erre Krapfenné egy darab tésztát dobott a vendég fejéhez, de a tészta a rossz irányba repült és beleesett a forró olajba. És így sült ki az első fánk.
Hozzávalók:
1/2 kg liszt,
1 kocka élesztő,
1/4 liter tej,
40 g cukor,
40 g olvasztott vaj,
4 tojássárgája,
1 stampedli rum (kb. 3 cl),
kevés só,
és olaj a sütéshez.
Elkészítése:
Először meglangyosítjuk a tejet, belemorzsoljuk az élesztőt, hozzádjuk a cukrot és megvárjuk amíg felfut. A többi hozzávalóval együtt puha tésztát dagasztunk belőle. Letakarva meleg helyen kb. 40 percet kelni hagyjuk. Miután megkelt a tészta egyforma golyókat (kb. 50 g) formázunk belőle, majd egy kicsit lelapítjuk és hagyjuk pihenni. Edényben olajat melegítünk, az olajnak nem szabad 150-160 °C-nál melegebbnek lennie, mert akkor megégnek a fánkok. A fánkokat fejjel lefelé tesszük bele az oljaba, majd rátesszük az edényre a fedőt és így sütjük kb. 2 percig, ezután levesszük a fedőt, és megfordítjuk a fánkokat, majd tovább sütjük amíg színük aranybarna lesz. Ha kihűlt, megtöltjük lekvárral, de ízesíthejük vaniliás, csokoládés krémmel is. Végül meghintjük porcukorral.