A Threnos című oratórium a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (iASK) szervezésében született meg. Mizsei Zoltán, az oratórium szólistája és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (iASK) kutatója szerint az iASK mindig is fontosnak tartotta a művészeteket: „Az egésznek az apropója Pannónia. Jött az ötlet, hogy egy ösztöndíj formájában miért ne születhetne egy tisztességes zenekari oratórikus mű, amely Pannóniát idézi meg.“
Janus Pannonius 1463-ban írta a Threnos, de morte Barbarae matris című latin nyelvű siratóéneket édesanyja, Borbála halálára. Erre a szövegre komponálta Alberto Roque Santana az oratóriumot. A spanyol zeneszerző a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán is végzett tanulmányokat, 1998 és 2010 között a Magyar Szimfonikus Kamarazenekar zeneigazgatója is volt.
Az ősbemutatón közreműködik a pécsi Mecsek Kórus, az énekegyüttes karnagya, Balatoni Sándor vezényli az oratóriumot. „Egy nagyon izgalmas darab és egy nagyon különleges hangszín. A téma választás is nagyon érdekes, hiszen Janus Pannonius költeményéről van szó, amit az édesanyja temetésére írt és maga a szöveg is nagyon eklektikus, hiszen a katolikus szertartásnak a szövegeit és gondolatait vonultatja fel, de megemlíti Jupitert, Bacchust és egyéb isteneket is.“ – mondta Balatoni Sándor. Janus Pannonius közel 13 éven át volt Pécs püspöke a 15. század közepén, így is kötődik személye a kórushoz.
Az ősbemutató után Bartók-univerzum címmel zenei improvizációkat mutat be Binder Károly zongorán és Borbély Mihály szaxofonon, valamint a Mizsei Quintett énekesei, Takács Zsuzsanna, Keönch László Farkas, Mizsei Zoltán, Philipp György és ifj. Balázs Elemér zongorán.