A magyarságot érintő témák közül címlapon hozza a Bécsi Napló az Úzvölgyében történt eseményeket elemző írást, az Erdélyi Nemzeti Kerekasztal megalakításának felhívását és annak a megállapodásnak a pontjait is, amelyet júniusban az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége kötött rendezvényeik, aktivitásaik koordinációjáról és az együttműködésről Magyarország Bécsi Nagykövetségével.
A lap közli a Hollandiában élő Musto Sándor levelét, az ottani magyar nagykövet, Kocsis András hollandiai magyarokhoz intézett felhívásával kapcsolatban. Szó esik a lap hasábjain a magyar nyelv helyzetéről a Bánságban és a Partiumban, beszámoló olvasható az ukrajnai előrehozott választásokról és a Felvidék magyar politikai szereplői előtt álló kihívásokról.
Ünnepi beszámoló köszönti a lap hasábjain az 50 éves Symposion Mogersdorfot. Fried István a többnyelvűség Európájáról közli gondolatait, Bradean-Ebinger Nelu pedig Közép-Európa etnikai kisebbségeiről ír. A Bécsi Napló születésnapi interjút közöl a 65 éves Gúthy Lászlóval, a Felsőőri Református Egyházközség nyugalomba vonuló lelkészével, emellett megemlékezik a nemrégiben elhunyt Erőd Ivánról és Heller Ágnesről.
A lap elemzi az átalakuló európai politikai látképet is: a címlapon Martos Péter mutatja be Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság megválasztott elnökét, Duray Miklós pedig az európai színtéren zajló világnézeti konflikusoknak szenteli írását.
Nagy terjedelemben foglalkozik a kéthavi lap a klimatológia kérdéskörével és a Magyarországot érintő kínai migrációval. Olvashatunk emellett az MTA kutatóintézetei körüli konfliktusról, a Bauhaus stílusról és a Magyar Örökség-díjas nyolc katolikus gimnáziumról is.