Sobotka, Nagy Andor, Fodor Tamás, ifj. Vránich István
ORF
ORF
Emlékezet

Történelemóra 1989-ről a Vasfüggöny helyén

Rendhagyó történelemóra helyszíne volt június 25-én délben az egykori Vasfüggöny nyomvonala, az osztrák-magyar határ és Sopron között. A helyszínen Nagy Andor bécsi magyar nagykövet és Wolfgang Sobotka, az Osztrák Parlament elnöke beszélt az 1989-es élményeikről.

A találkozó pont azon a ponton történt, ahol 30 éve Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter szimbolikusan átvágta a keletet és nyugatot elválasztó drótkereítést. Nagy Andor nagykövetet személyes szálak kötik a határrégióhoz, a gyermekkori, ifjúkori utazásai az őrzött határövezetbe maradandó élményt jelentettek a számára:

Nationalratspräsident Wolfgang Sobotka übergibt Wegweiser
ORF
Wolfgang Sobotka, a Nemzet Tanács elnöke, Nagy Andor bécsi magyar nagkövet, Fodor Tamás, Sopron polgármestere és ifj. Vránich István tolmács

A rendhagyó történelemórán a kismartoni Theresianum Új Középiskola és a fertődi Porpáczy Aladár Szakképző Iskola diákjai vehettek részt. Az osztrák diákok közül többen rácsodálkoztak a közelükben történt eseményekre, a magyar középiskolások viszon már ismerték az események hátterét, történelemórákról, vagy szüleik személyes visszamlékezéseiből. Magarországon idén történelmi verseny is zajlott 1989 változásairól. A diákok lelkesen beszéltek benyomásaikról:

Diákok a Vasfüggöny emlékkőnél
ORF

Az eseményen Wolfgang Sobotka és Nagy Andor közösen avattak fel két útjelző táblát, amely az országút mellett, a fák között található, és a 30 évvel ezelőtti eseményeket megörökítő emlékkőhöz irányítja a kirándulókat. A Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, a Sopron mellett történtek segítettek a háború utáni világrendet végleg eltemetni, és kaput nyitottak egy új Európára.

Diákok a Vasfüggöny emlékkőnél
ORF

Az emlékezőkhöz csatlakozott Fodor Tamás, Soproni polgármestere is. A városvezető elmondta: még a hetvenes évek végén is valószínűtlennek tűnt, hogy a kelet-európai kommunista blokk egyszer feloszlik, és Magyarországon is véget ér a diktatúra. 1989 eseményeinek tanulsága az, hogy a történelem képes meglepetéseket okozni.

A vég kezdete

A 260 kilométer hosszúságú osztrák-magyar határon a határátlépéseket megakadályozandó, 1949-től drótkerítéset és aknazárat telepített a magyar kommunista kormány. Az aknazár magyar és osztrák területen egyaránt okozott halálos baleseteket, ezért megszűntették, helyét pedig egy elektromos jelzőrendszer vette át, amely a határtól néhány kilométerre felhúzott kerítés érintésekor riasztotta a határőrséget. A rendszer a ’80-as évek végére elavult, az esetek többségében hamis riasztást produkált.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1989. február 28-i ülésén határozott a vasfüggöny felszámolásáról, amit hallgatólagosan a szovjet pártvezetés is jóváhagyott. A munkálatok május 2-án, Rajkánál kezdődtek, június 27-én pedig Sopron mellett, a világsajtó érdeklődésétől kísérten Alois Mock osztrák külügyminiszter és Horn Gyula magyar külügyminiszter szimbolikusan átvágta a drótkerítést az egyik utolsó, még megmaradt szakaszon.