Fejérdy András történész, az MTA BTK Történelemtudományi intézet igazgatóhelyettese azokról a rendelkezésekről számolt be részletesen, melyek megnehezítették a papok, a szerzetesek és a hívők életét is.
A Tanácsköztársaság alapvetően vallásüldöző, és a vallásra mint kártékony jelenségre tekintő politikai rendszer volt, ennek a rendeleteiben is tükröződtek. Elvileg a vallást, mint magánügyet megtűrte, de a közéletből megpróbálta kiszorítani. A rendelkezések egy részeként jött létre az államosítása az egyházi vagyonnak, és az oktatási intézményeknek is – hangsúlyozta előadása során. Bertényi Iván, a BMTI igazgatója a közös rendezvényről:
Varga János, a Collegium Pázmáneum rektora az emlékezés fontosságáról:
Tóth Tamás egyháztörténész, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára a Tanácsköztársaság intézkedéseiről számolt be egy bécsi nuncius jelentései alapján, mégpedig, hogy ezeket hogyan nézték a Vatikánból. A rendezvényen kiemelte: az egyházüldözés nehezen megfogható fogalom volt, ebbe a 133 napba ugyanis nem fért bele, hogy egy egységes rendszer kialakuljon. Majd hozzátette: a kilépett nunciusok száma nagy volt, azonban nehéz meghatározni mennyien hagyták el az egyházat, mégis 1920 januárja után mint megtudtuk a bécsi nuncius jelentéseiből: egyfajta egyházi megújulásra került sor.
A bécsi esten továbbá Selmeczi András, a szentendrei cserkész csapatparancsnok Kucsera Ferenc, az egykori szentendrei káplán kivégzésének körülményeire hívta fel a figyelmet. A rendezvényen hangsúlyozta, hogy az Őszirózsás forradalom és az 1919-es események személyes érdeklődési körébe tartoznak, ezért a Kucsera 100 programban már hosszú ideje aktívan dolgozik.
Kiemelte: Kucsera Ferenc halálának 100. évfordulóján megannyi rendezvényre kerül sor Szentendrén, azonban fontos megemlíteni, hogy a Collegium Pázmáneumban folytatta tanulmányait és pappá szentelésére is Bécsben került sor.
A programban Bíczó Zalán, a győri Széchenyi István Egyetem könyvtárosa az 1919-ben Sopronban vértanú halált halt fülesi plébános Szemelliker Antal halálának körülményeit ismertette. A Tanácsköztársaság idején koholt vádak alapján golyó általi halálra ítélték, így a 133 napos vörösterror első pap áldozata lett. A vértanúhoz kapcsolódóan a könyvtáros egy kordokumentumról is beszámolt, mely megtalálható az általa írt emlékfüzetben.