Húsvétvasárnap - keresztény üzenetek

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe, amelyet a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon tartanak. Az ünnepet böjti időszak készíti elő a hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyven napon.

Húsvétvasárnap van, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Műsorunk elején, kérem hallgassák meg Simon Ferenc esperesnek, az ausztriai katolikus magyarok főlelkészének üzenetét.

A húsvéti ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás.

A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap Ausztriában ünnepélyes szentmisét tartanak, számos helyen magyarnyelvű misék is elhangzanak - Pál László püspöki vikárius a húsvétról:

A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és „Urbi et orbi“ (a városhoz - Rómához - és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a „Krisztus feltámadott, Alleluja“ szavakkal. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.