2019-től jogdíj mentesek a Lehár-művek

2019-ben a fertőmeggyesi/Mörbisch Operettszínpadon Lehár Ferenc „A mosoly országa“ című darabját viszik színpadra - első ízben kevesebb költségekkel számolhatnak a rendezők, ugyanis a jövő évtől már nem kell szerzői jogdíjat fizetni a Lehár-művek után.

2018. október 24-én lesz 70 éve, hogy elhunyt a zeneszerző. A törvény szerint zenei szerzemények a szerző halálát követően 70 évig védettek. A szerzői jogdíjat az örökösök és a kiadó kapják. Lehár Ferenc esetében ez az összeg évente milliós nagyságrendben mozgott. Egy színház a jegyeladásból származó bruttóbevétel 12-14 százalékát fizeti ki a jogdíjakra.

Így például 2005-ben, Lehár egyik legismertebb operettjét, A vígözvegyet tűzte műsorra a fertőmeggyesi színpad, a jogokért több, mint 200.000 eurót fizettek.

A víg özvegyet és A mosoly országát is eddig összesen háromszor vitték színre a Fertő tavi víziszínpadon. A mosoly országa című operettet legutóbb 2001-ben láthatta itt a közönség. Mindenesetre Johann Strauss mellett Lehár Ferenc a világszerte legtöbbet játszott operett-zeneszerző. A jövő évi produkcióval immár 10. alkalommal játszanak Lehár darabot Fertőmeggyesen.

Lehár Ferenc zeneszerző, 1870. április 30-án született Komáromban. Édesapja katonazenekar-vezető volt, s nem máshol, mint a Theater an der Wien kürtöseként szerepelt a zenekarban. Számos táncot, keringőt komponált. Fia a prágai Konzervatóriumban tanult hegedülni, ám nem érte be ennyivel, hanem magánúton zeneszerzés-órákat is vett.

Lehár Ferenc előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte. Emellett egy katonazenekarban is játszott, majd Bécsben telepedett le, s itt a Theater an der Wien dirigense lett.

A sikerekre nem kellett sokat várni, ugyanis két operettjét is – Wiener Frauen, Der Rastlebinder – bemutatták Bécsben. Az igazi elismerést azonban a Víg özvegy hozta el számára, amelyet szintén Bécsben játszottak először, majd ezt követte a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem is, amelynek premierjére 1910-ben került sor. Az első világháború alatt nemzetközi karrierje megtört, de a béke beköszöntével ismét elhangzottak művei a német területeken kívül is, főleg Angliában és Amerikában.

A mosoly országa című operettje újabb állomás lett az operett történetében, amely 1929-ben került a közönség elé. Utolsó műve a Giuditta című daljáték volt 1933-ban, ám ezt követően felhagyott a zeneszerzéssel. A második világháború alatt rendkívül nehéz helyzetbe került felesége zsidó származása miatt; gyakorlatilag visszavonult a zenei közélettől. Ám hogy a művészet sokszor még a politikát is megenyhíti: A Víg özvegyet műsoron tartották szerte Németországban, mivel Hitler egyik kedvenc műve volt.

Az 1946-os esztendőben Lehár és családja Svájcba költözött. Felesége halála után egy évre, 1948-ban a zeneszerző is örökre megpihent, egészen pontosan 1948. október 24-én Bad Ischlben, amely Ausztriában található.