„Üdvözlet a kontinens belsejéből”

Bemutatták Schein Gábor legújabb verseskötetét a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén május 8-án. Az érdeklődőknek a költő olvasott fel verseiből magyar és német nyelven, majd Seidler Andrea, az egyetem oktatójának vezetésével egy beszélgetés indult a versekről.

Az est a kötet címadó versének felolvasásával kezdődött német és magyar nyelven. Seidler Andrea, az egyetem oktatója köszöntőjében kiemelte, a kötet mélyen meghatotta, mivel egy nagyon bensőséges monológ és dialóg is egyben az olvasóval. Az „Üdvözlet a kontinens” belsejéből a költő tizedik kötete, amelynek versei az író számára egy nehéz életszakaszban íródtak.

„Amikor ennek a kötetnek a versei születtek, akkor én is keresztülmentem egy lefelé vezető úton, betegséghez, veszteségekhez vezetett ez az út és ennek az időszaknak, a személyes kínlódásnak és szenvedésnek is a lenyomatait őrzik ezek a versek. Ez egy olyan időszak volt, amikor rákos lettem, embóliát kaptam, és aztán felgyógyultam”, árulta el Schein Gábor:

A címadó versről a költő úgy nyilatkozik, hogy a kontinens egyrészt Európát jelenti számára, „aminek minden tengertől egyik messzi pontja Magyarország, ahol élek. A tengertől való messzesége, mintha az életerőtől való messzeséget is jelentené, másrészt persze a kontinens egy személyes kontinens, a saját világom.” Úgy fogalmaz, hogy a test története köti össze a két szálat, mert számára az ország és a város is testként él. „ Saját létemnek is egy dimenziója a testi dimenzió, amelyen aztán tulajdonképpen mindennek ott van a lenyomata, ahogyan a városon, az országon is mindennek ott van a lenyomata, ami a személlyel történhet” – tette hozzá a költő.

Az üdvözlet jelentése pedig iróniával van tele: „Üdvözletet ebben az értelemben akkor szoktunk küldeni, ha elutazunk valahova és küldünk egy képeslapot, amin szinte semmi érdemleges nem szerepel.”

Az est egy kötetlen beszélgetés formájában folytatódott a versekről, azok születéséről és jelentéséről.