Arany: Toldi estéje - Bécsben
Arany János 1847-ben írta a Toldi estéje első változatát, a Toldi-trilógiájának befejező részét, mely a Toldi után sorrendben másodikként készült és jelent meg. A bécsi Collegium Pázmáneum dísztermében az elbeszélő költemény részletei átkötő szövegekkel és instrumentális, hangulatfestő zenei betétekkel (furulyák, gitár, doromb, éneklőedény, magyar duda) együtt hangzottak el. Sudár Annamária, előadóművész:
ORF/Nagy
A műsor további részében az Ötödik énekben szereplő Szent László-ballada és az ifjú Toldi Miklós gáláns kalandját megelevenítő vers énekelt változata, és egy Arany János-megzenésítés (Igyunk, biz azt egy-egy kicsit…) is felcsendült.
ORF/Nagy
A szervező Kaláka-Club fontosnak érezte, hogy a bécsi magyarok is részesei legyenek az Arany-emlékévnek. „Mivel Arany János az egyik legfontosabb magyar költőnk volt, ezért szerettük volna, hogy az itt élő emberek – egyébként akik nem tudnának Magyarországra utazni - hallhassák ezt a színvonalas műsort Bécsben is”- mondta Wurst Erzsébet, szervező.
ORF/Nagy
„Nem először voltunk itt Bécsben, nagyon szeretünk ide visszajönni, mert mindig nagy érdeklődéssel fogad minket a közönség, amiért ismét nagyon hálásak vagyunk”- mondta Sudár Annamária előadóművész az előadást követően.
ORF/Nagy
Az idős Toldi Miklós utolsó hőstettének történetének tolmácsolása során a végérvényesen múlttá váló jelent, az időből és a térből kihulló ember csendjét és magányát, az elnehezedő öregség könyörtelen változásait és a lassan télbe forduló ősz szépségét is megidézte Sudár Annamária és Heinczinger Mika az előadásban.