Elhunyt Arányi-Aschner György
A komponista és zenetanár több mint 600 művet írt, nyugdjíba vonulása óta pedig Burgenlandban, a magyar határ mellett, Szentgotthárd szomszédságában, élt és alkotott:
Arányi-Aschner György a komponálásról (2008)
Arányi-Aschner György 1923-ban született Budapesten, magyar és német kétnyelvű családba. A pesti Zeneakadémián Kadosa Pál és Ferencsik János növendékeként zeneszerzést, zongorát, oboát és vezénylést tanult.
Zenetanárként először Székesfehérváron, majd Budapesten tanított, végül a kommunisták zaklatásai hatására elhagyta Magyarországot. 1967-től Bécsben, a Raimundtheater-ben korrepetitorként dolgozott, két évvel később pedig a Gráci Zeneművészeti Egyetem karmesterképzőjének oktatójává nevezték ki. Az egyetemen zeneelméletet, partitúraolvasást és hangszerelést tanított. A világhírű művészt a Floridai Egyetem díszdoktorává avatták.
Ö1
Arányi-Aschner György otthonára a Szentgotthárd melletti Nagyfalván / Mogersdorfban lelt: itt élt, és itt is alkotta műveit. Több mint 600 zenedarabot írt: öt szimfóniát, több versenyművet, fúvószenekari műveket, kamarazenét, kórusműveket komponált, és a zongorairodalmat is bőségesen gazdagította. Műveit Európában és a tengerentúlon is gyakran előadják, és több hangfelvételen is hallgatóak.
Külön érdeme, hogy az ifjúság számára is értékes pedagógiai műveket írt. Példaképe Johann Sebastian Bach volt, zenéjén a magyar népzene és az osztrák gyermekdalok közeli vagy távoli hatása érződik.
A 95 éves korában elhunyt Arányi-Aschner Györgyre emlékezünk Színes Kultúránk című magazinunkban május 28-án, hétfőn este 20.30 perctől.