Nemzetközi workshop magyar kutatókkal

A Holokauszt Tanulmányok Bécsi Wiesenthal Intézete és a Gerda Henkel Alapítvány „A második világháború utáni antiszemita erőszak Közép-kelet Európában“ elnevezésű kutató-projekt keretében egy nemzetközi workshopot tartott Bécsben. Apor Péter és Kende Tamás A „kollektív erőszak, antiszemitizmus és társadalmi konfliktus a modern Kelet-Európában“ című kutatás céljairól számoltak be.

A kutatócsoportban öten, köztük két magyar történész Apor Péter és Kende Tamás három éven át dolgozott azon, hogy a közép-kelet-európai országokban, így Magyarország, Románia, Szlovákia és Szovjetúnió esetében kimutassák, hogy miként volt jelen az antiszemitizmus, a kollektív erőszak és az ezt követő társadalmi konfliktusok a második világháború után.

Közös könyvet fognak kiadni az eredményekről

A Magyar Tudományos Akadémia tagja, Apor Péter történész elmonda: A több éves projekt célja, hogy olyan egy közös könyvet állítsanak elő, melyben nemcsak ennek a négy országnak az egyes eseteit írják le egy nemzeti, történeti keretben, hanem össze is tudják hasonlítani, hogy mik voltak a különbségek ezekben az orszégokban illetve tematikai azonosságokat, párhuzamosságokat is ki tudjanak mutatni, tehát, hogy a háború utáni társadalmi, kulturális környezet milyen módón járult hozzá az antiszemitizmus felerősődéséhez, és ez mennyiben járult hozzá az erőszak elterjedéséhez.

Az antiszemitizmus jelen pillanatban a magyar társadalomban annyira nem érzékelhető, aminek több oka is van, hiszen a társadalmi feszültségek más irányokba terelődnek, a menekültek felé és a roma közössége iránti előítéletek erősődnek fel, ez nyilván összefügg azzal, hogy melyik társadalmi csoport kerül marginalizált helyzetbe. S bár az antiszemitizmus, mint társadalmi jelenség csökken a háború utáni időszakhoz képest, de ez nem jelenti azt, hogy a társadalmaink, fokozottan Kelet-Európában ne lennének kitéve hasonló kirekesztő mechanizmusoknak, és ne kellene fokozottan figyelnünk arra, hogy felkészüljünk, vagy megpóbáljuk visszaszorítani a lehetséges erőszaknak a veszélyét - hangsúlyozta Apor Péter, történész.

A kutatás további célja az volt, hogy az antiszemita erőszakot nem egyszerűen mint egy politikai propaganda következményt mutassuk be, hanem olyan közösségekben megfigylehető, befogadó, kirekesztő fegyelemző folyamatok következményeképpen, amelyek más közösségekre is vonatkoztathatók - tette hozzá a történész.