„Zene nélkül nem tudok élni…“

Különdíjat nyert Veres Mihaela szombathelyi népdal énekes a Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsorban. Földesi János és Földesi Jánosné tanítványa a középdöntőig jutott a versenyben, az énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriában. Énekpróbáján látogattuk meg Milucát és egyik felkészítő tanárát, Rózsi nénit.

Lélekmelengető hang, természetesség és a zene szeretetet árad Veres Mihaélából. A moldvai Pusztinából származó 18 éves lány a Fölszállott a Páva tehetségkutató verseny zsűrijét és nézőit kápráztatta el tehetségével, a jutalma pedig a verseny különdíja lett 1 millió forintos pénzjutalommal. A ma már Szombathelyen élő Mihaela gyerekkorában többször járt a környéken, a közelben élő nagymamájánál töltötte a nyarakat.

Tizenkét éves korában a család egy barátja vetette fel az ötletet, hogy költözzön Magyarországra a tanulmányai folytatása miatt. Földesi Jánosné, felkészítő tanára, a Boglya népzenei együttes tagja szerint, dr. Dér Márta vette észre először, hogy Mihaela folyamatosan dúdolgat és megítélése szerint nem is rosszul. A zene iránti szeretetét, családjától kapta, a versenyen először bemutatott dalokat is nagymamájától tanulta. Felkészítő tanárával, Rózsi nénivel való első találkozása a véletlennek köszönhető. Földesi Jánosné, a következőképpen emlékszik vissza Milucára: „Mély nyomot hagyott bennem az első találkozás, emlékszem, hogy egy gyönyörű szép, nagy szemű mosolygós kislány állt előttem és énekelt nekem románul.” Ugyanis Mihaela, amikor hat évvel ezelőtt Magyarországra költözött, még nem beszélt magyarul.

„ A kislány, ahogy énekelt, az a szívből jövő, gyönyörű, csengő tiszta hang, annyira megfogott, hogy szerintem nálam boldogabb ember akkor nem volt a Földön, hogy ilyen kincset sodort felénk a szél.” A közös munka elején a legfontosabb az volt, hogy Miluca minél többet tanuljon a nagymamájától, ennek oka pedig az volt, hogy a moldvai éneklése minél autentikusabbá váljon. Ma már a cél az, hogy az egész magyar nyelvterület minél szélesebb rétegeit, tájegységeit elsajátítsa. A technikailag nehezebben tanulható népdalokat is megpróbálják megtanítani, feszegetni a határokat, mert „Miluca képes a nehezekre is”.

Mihaela szülei a középdöntőben jelen voltak a versenyen, ez nagy boldogság volt az egész család számára. Az egyik legemlékezetesebb, legmeghatóbb pillanat az volt számára a verseny alatt, amikor a moldvai dalok éneklése közben megpillantotta a háttérben megjelenő archív felvételek közt édesanyja fényképét is, amit a tudta nélkül csempésztek be a fényképek közé. Sebestyén Márta, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népdal énekes, a zsűri tagja, értékelésében a következőket mondta Mihaélának:”

A csángó kultúra megmaradásának záloga vagy”. Ez sokat jelent a lány számára, de ugyanolyan szívesen emlékszik vissza, az egyik versenytársa mentorától kapott dicséretre, a stúdió portásának szurkolására, vagy arra az idegen hölgyre, aki egyik produkciója után megkérdezte: „Neked hány hangszer van a torkodban?” Keddenként továbbra is énekpróbákra jár, ahogy ő fogalmaz: „Mindig van min dolgozni.” Jövőbeni terveiről egyet tud biztosan: ”Zenével akarok foglalkozni egész életemben, zene nélkül nem tudok élni."