Konferencia a kulturális körforgásról

Harminc előadó részvételével tartanak tudományos ülést a hétvégén arról, hogyan terjedt a kultúra és az információ a Habsburg-korban. A Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Tanszékének társszervezésében az alsó-ausztriai Drosendorfban magyar és közép-európai történészek mutatják be kutatásaikat.

Szó esik például az utazók, vagy éppen a bécsi kávéházak szerepéről kutatják a hírek és az identitás megalapozásában, továbbadásában, mondja Seidler Andrea tanszékvezető, aki konferencia egyik szervezője:

A tudományos ülést a Bécsi Egyetem részéről Seidler Andrea és a germanista Wynfrid Kriegleder szervezi, a Szegedi Tudományegyetem képviseletében Monok István, a Pozsonyi Egyetem részéről Jozef Tancer s társszervezői a négynapos tanácskozásnak.

A konferencia témája igen széles, hiszen az uralkodói politikai mellett sok tényező befolyásolta, hogy az egykori Habsburg-birodalom különböző területei között hogyan terjedt az információ.

A kutatók többek között olyan kérdéseket vizsgálnak, mint az épp kifejlődő metropolisz, Bécs szerepe, a centrum-periféria jelenség korai formái, a korabeli helyi „véleményvezérek”, vagy éppen a színház jelentősége a helyi és birodalmi azonosság, kultúra kialakulásában.