Belső migráció a Nyugat-Dunántúlon

Nem akármilyen migránsok miatt bolydult fel az élet Magyarország nyugati határszélén: tömegesen költöznek az emberek az Alföldről és Észak-Magyarországról az osztrák határ közelébe. Az albérletárak az egekbe szöknek, és a munkaerőpiac is átalakult a „keletiek“ érkezése, a belső migráció miatt - számolt be a Heti Világgazdaság aktuális száma.

Jönnek a magyarok keletről, alacsonyabb fizetéseket kérnek, mint amit a helyiek elfogadnának, cserébe elvégeznek minden munkát, ami az őslakosoknak nem tetszik. A helyzettel nem London vagy Berlin lakói szembesülnek: Sopron, Szombathely, és más, az osztrák határhoz közeli városok lakói veszik észre a belső migrációt, azt, hogy egyre többen költöznek be közéjük az ország keleti feléből.

„Aki megtehette, hogy elmenjen, az már csak aludni jár haza Magyarországra. Valakire pedig szükség van, hogy dolgozzon helyettük“, mondta egy soproni lakos a Heti Világgazdságnak. Ő a saját kisboltjába évek óta alig talált a városból dolgozókat az osztráknál kisebb fizetési igénnyel, helyettük viszont sok jelentkező jön Kelet-Magyarországról. A legtöbben aztán hamar tovább is állnak, amint ők is munkát találnak Ausztriában, de addig is, legalább ők boldogok a soproni fizetésekkel.

A helyi fórumokon többen is szóltak már, hogy nem tetszik nekik a bevándorlók magas száma. A lakások és albérletek árai durván elszálltak a sok újonnan érkező miatt, ez pedig rosszul érinti azokat, akik már korábban is ott éltek, ám a városon belül maradva szeretnének költözni. Igaz, akinek van kiadó lakása, sokkal jobban jár. Ahhoz is az elmúlt években kellett hozzászokni, hogy reggelente dugó van a városban, arra pedig nem nagyon készültek fel, hogy a parkolóhelyek száma is kövesse a lakókét.

Nem csoda, hogy aki csak tud, szeretne nyugatra menni dolgozni. A Győr-Moson-Sopron megyei átlagfizetés idén a második negyedévben nettó 200 ezer forint fölött volt, ennél több pénzt egyedül Budapesten kínáltak a dolgozóknak, de még Vas megye is az országos lista első harmadában található. Az osztrák határ mentén Zala jelent kivételt, ott a gazdasági mutatók jóval rosszabbak. Ráadásul egyre jobban fizetnek a magas képzettséget nem igénylő munkák is. Több cég most már ezeket a városokat Budapesttel egy szinten kezeli, egy hipermarket eladója például az idei béremelések után a nyugati határ mellett már ugyanannyit kaphat, mint a fővárosban.

Nyugat-Magyarország az ígéret földje egy alföldinek

Tömegesen vándorolnak el az emberek Dél- és Kelet-Magyarországról az ország más részeire, Szegedet és Debrecent kivéve mindenhonnan óriási az elvándorlás – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből is. A legnépszerűbb célpont természetesen Budapest, a főváros mögött azonban Győr és Sopron következik a listán. A GKI egymás mellé tette a belső migráció és az egyes városokban élők jövedelmi változásainak adatait, az egybeesés pedig látványos: gyakorlatilag pontosan ugyanazokban a városokban nőttek leginkább a keresetek, ahova sokan költöztek. 359 olyan település van az országban, ahol a lakók legalább 3 százaléka az elmúlt tíz évben költözött be, Budapest agglomerációján és Székesfehérvár közvetlen környezetén kívül szinte kivétel nélkül mind Győr-Moson-Sopron megyében.

Az árak már fővárosiak

Abban igazuk van a nyugat-magyarországiaknak, hogy az ottani albérletek árai rohamosan száguldanak az egekbe. Egy 60 négyzetméteres, kétszobás soproni albérletet mostanában 130-150 ezer forint környékén lehet találni – ez nagyjából megegyezik Budapest külső kerületeinek áraival, a főváros központjában is csak 10-20 ezer forinttal drágább a lakás. Szombathelyen ennél kicsit olcsóbban lehet megúszni a lakhatást, de a 100-120 ezer forint egy kétszobás albérletért ott is általános. Az ingatlan.com egy elemzése az átlagos albérletárakat hasonlította össze tíz vidéki nagyvárosban, közülük messze Sopron volt a legdrágább. Még nagyobb problémát okoz, hogy az árak nem csak országos összevetésben magasak, hanem a korábbiakhoz képest is: egy év alatt átlagosan 15 ezer forintos volt a drágulás.