Hungarikum lett a magyar huszár

A magyar huszár, a magyar tanya és Erdély Torockó épített öröksége is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a Hungarikum Bizottság döntése értelmében. Emellett a Magyar Értéktár is bővült, öt tétellel - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Kecskeméten, a bizottság ülését követően.

Mint mondta, a magyar huszárság a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi.

A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is - tette hozzá Fazekas Sándor. Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét. A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak „ízig-vérig“ magyar épített örökségét is.

A Magyar Értéktárba vette a Hungarikum Bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert, a hortobágyi karikás ostort. Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb sportágunk, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el. Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a Nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét.