Casanova nyomában Bécsben
Kányádi András irodalomtörténész, a Kossuth-díjas erdélyi magyar költő Kányádi Sándor fia. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-francia szakán végzett, majd a párizsi Sorbonne egyetemen szerzett irodalomtudományi doktorátust. Jelenleg az INALCO docenseként magyar irodalmat tanít Párizsban. Kányádi András már párizsi tartózkodása elején szembetalálkozott Casanova rejtélyével.
ORF/Nagy
„Amikor kikerültem Párizsba, egy jó doktori témát kellett választanom, és mivel sok Casanováról szóló regényt olvastam, úgy döntöttem, hogy Casanova közép-európai mítoszával fogok foglalkozni“, mondta Kányádi András.
Casanova, a polihisztor
Az irodalomtörténész Casanova levelezéseit illetően a bécsi előadása során leginkább azokat a területeket világította meg, amelyek nem feltétlenül az irodalomhoz tartoznak, de amelyekkel Casanova a maga idejében foglalkozott és értett is hozzá.
„Olyan különféle aspektusokból ismertettem Casanovát, mint matematikus, demográfus, orvostudományban járatos, filozófus, történész, politikus tehát sok területet érintve, melyekhez valamilyen szinten értett és kipróbált, ez a 18.században még lehetséges volt“, fogalmazott Kányádi András.
Casanova leveleit szeretné publikálni
„A rendezvény szervezői azt kérték tőlem, hogy egy vulgarizáló előadást tartsak Casanováról, de mivel én leginkább a levelezéseivel foglalkozom, ezért azt gondoltam, hogy a legérdekesebb példákat ismertetem. Ennek a kutatásnak a célja a magyarul kiadatlan és teljességgel ismeretlen levelek ismertetése, melyeket jó lenne összegyűjteni és „Casanova levelek“ címmel publikálni, hogy a szélesebb közönség is megismerje ezt a Casanovát, aki nemcsak az emlékiratok szerzője, hanem a 18. század tudósa is - tette hozzá Kányádi András.
ORF/Nagy
Az előadás az Ausztriai Magyar Kutatóintézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és a Bécsi Tudományegyetem Finnugor Tanszékének közös rendezvényeként jött létre.
ORF/Nagy