Konferencia: humanisták és a corvinák

Magyar és osztrák kutatók a Könyvtár mint uralkodói médium Kelet-közép Európában címmel először mutatták be a Mátyás-kori kutatások legújabb eredményeit Bécsben. Az egynapos konferencián a Collegium Hungaricumban a Biblioteca Corvinia híres könyvtárhoz kapcsolódó feltárások mellett a 15. századi magyar-osztrák humanisták kapcsolatát is ismertetették.

A konferencián az előadók a humanisták örökségét valamint Mátyás király híres könyvtárához a Biblioteca Corviniahoz köthető kódexeket érintő kutatásaik eredményeit ismertették. Kiss Farkas Gábor, a Humanizmus Kelet-és közép Európában kutatócsoport vezetője a konferenciáról:

A magyar kutatók Molnár Dávid, Orbán Áron, Pócs Dániel, Zsupán Edina mellett Martin Haltrich a Klosterneuburgi Apátsági Könyvtár előadója az osztrák-magyar közös történelmi vonatkozásokat illetően arról beszélt, hogy III. Lipót kultuszát mennyiben indította el Mátyás király. Ennek alátámasztásaként bemutatott egy klosterneuburgi ősnyomtatványt, melynek a címlapja Mátyás király megbízásából készült.

A Humanizmus Kelet-és közép Európában kutatócsoport munkájának legújabb felismerései alapján most már tisztábban látható, hogy a hagyományosan Corvinának nevezett könyvállomány egyes rétegei, mely humanista szereplőktől származnak. Hosszú időkön át a Corvina egy nagyon tág gyűjtőfogalom volt, ezt a megnevezést most kezdték el cizellálni, ahoyg kezd kiderülni, hogy mely kódexek lehettek Vitéz Jánosé illetve melyeket lehet Janus Pannoniushoz kötni. Tisztábban látjuk olyan kisebb humanista püspökök mint Handó György vagy Báthori Miklós nevéhez illetve könyvtárához köthető corvinákat, is, amelyek valószínűleg soha nem kerültek be Mátyás király könyvtárába, más úton juthattak vissza Magyarországra.

„A humanizmus korát jellemző részletes apró kutatási munkának a további hozadéka, hogy egyrészt világosabban látszik Mátyás király kultúrpolitikája, másrészt pedig a Mátyást megelőző humanistákhoz, elsősorban Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz tudunk pontosabban kulturális áramlatokat csatolni“, emelte ki Kiss Farkas Gábor, a Jagelló-kori humanizmus kutató.

A német és angol nyelvű tudományos konferencia az EUNIC Austria, a Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Humanizmus Közép-és kelet Európában kutatócsoport közös rendezvényeként jött létre.