Rohonc - Jelinek-ősbemutató Budapesten

Április 29-én és 30-án 19 órakor Elfriede Jelinek Rohonc, avagy az öldöklő angyal című darabjának magyarországi ősbemutatójával nyit a Tesla Budapest Kulturális Központ Teátruma. A Nobel-díjas írónőt a rohonci tömeggyilkossággal kapcsolatban a szembenézés hiánya ragadtatta a darab megírására.

1945 tavaszán a visszavonuló németek Burgenlandban akartak védvonalat kialakítani, hogy feltartóztassák az előrenyomuló szovjet csapatokat. A munkálatok elvégzésére 600 magyar munkaszolgálatost rendeltek oda, akiknek egy részét a rohonci Batthyány-kastély pincéjében szállásolták el.

A kastély egyben a visszavonuló csapatok főparancsnokságának adott otthont. A tulajdonosok, gróf Batthyány Iván és felesége Margit Thyssen-Bornemisza de Kászon et Impérfalva 1945. március 24-én, közvetlenül húsvét előtt, virágvasárnap előestéjén nagyszabású bált, tartanak a körzet náci előkelőségeinek a tiszteletére.

Tömegmészárlás a bál után

Majd 11 óra körül a grófnő vezetésével 15-20 mulatozó sebtében felfegyverkezik, rövid időre elhagyják a bált, a vasútállomásra most érkező legújabb „szállítmányt”, 180 csontsovány, összefagyott, éhező munkaszolgálatost egy üres pajtába terelik, majd, az esti mulatság tetőpontjaként, lemészárolják őket.

A kastély pincéjéből kivezényelnek 20 másik munkaszolgálatost, velük elföldeltetik a szerencsétleneket, majd őket is legyilkolják. Vissza a kastélyba, a mulatozás zavartalanul folytatódik. Néhány nap múlva az egész társaság elhagyja Rohoncot, a kastélyt felgyújtják, jönnek a szovjetek.

Jelinek megtöri a csendet

A történet csak apropója Jelinek színpadi művének, aki azt gondolja, hogy egy véres esemény-játékot, vagy egy már megszokott holokauszt-emlékműsort fog látni, bizony alaposan téved. Ennek a szörnyű tömeggyilkosságnak ugyanis máig nincs semmilyen következménye.

A bűnösöket nem sikerült felelősségre vonni, a legyilkoltak holtteste máig nem került elő, a történet-írás és a nemzeti emlékezet egyaránt mélyen hallgat róla. Mindenki hallgat: az egykori gyilkosok, a lehetséges tanúk, Rohonc, azaz Rechnitz lakói. Jelinek azonban nem hajlandó hallgatni.

Halasi Zoltán fordításában

Jelinek varázslatos nyelvi találmányai Halasi Zoltán fordításában egyszerre hökkent meg, kényszerít felismerésekre, és vált ki mosolyt, nevetést is belőlünk.

A Rohoncot Európa számos országában bemutatták már (Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Lengyelországban. Az előadások nagy érdeklődést, szenvedélyes vitákat váltottak ki, komoly művészi elismerést aratva. A magyarországi bemutatón új megvilágításba kerülhet a mű, elvégre az áldozatok kivétel nélkül magyar állampolgárok voltak