„Hármas határok vizsgálata“
Amilyen kicsi Magyarország, olyan sokszínű a határ menti világ: szinte minden szomszédjával más a kapcsolata, ami a határok mellett élő közösségek életét is nagymértékben befolyásolja. Mi főként arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hármas határokon hogyan hat a mostani átrendeződés az egyes közösségekre. Nemcsak a magyar falvakban fogunk vizsgálódni, hanem például a burgenlandi, szlovéniai falvakban is, és ugyanilyen vizsgálandó hármas határként jelöltük meg a román-ukrán-magyar és a szerb-román-magyar határt, mondta el Balogh Balázs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója.
wikipedia.org
Jennersdorf környékén Bednárik János néprajzkutató van úton, naponta több személlyel készít úgynevezett mélyinterjút. „A hármashatár-helyzet gazdasági, kultúrális és társadalmi hatásait mérjük fel. Ezen belül különös figyelemmel az identitásra, a társadalmi kapcsolatok alakulásának, szerveződésének a vizsgálatára. Jelenkori kutatást folytatunk, de folyamatosan figyelünk az előzményekre, hogy lássuk: honnan indultak ezek a határok mentén élő emberek, milyen hagyományaik vannak, és a kiindulási pontokhoz képest milyen elmozdulások észlelhetők, hogyan találkozik a régi és az új“, így Bednárik.
wikipedia.org
Minden oldalon ugyanazok a kérdések hangzanak el az interjúk során: hányszor szoktak egy évben átmenni, milyen célból, milyen kapcsolataik vannak, élnek-e rokonok, ismerősök a határ másik oldalán stb.
„Politikailag az lenne a korrekt válasz, hogy egy ilyen hármashatáron élni több pozitívummal, mint negatívummal jár. És valójában a megkérdezettek nagy része több előnyt sorol fel, mint hátrányt. Bár itt Burgenlandban azért páran megemlítik a megnövekedett átmenő forgalmat, a közbiztonságot, de alapvetően pozitívan értékelik a lehetőségeket. Általában szolgáltatásokat vesznek igénybe a másik országban és a turizmus terén szoros az együttműködés. Itt úgy látom, hogy ennek leginkább Ausztria a motorja“, tette hozzá Bednárik.
Az anyaggyűjtés a román-ukrán-magyar határon már lezárult, az osztrák-magyar-szlovén határon most folyik, a szerb-román-magyar határon pedig ez után következik. A kutatások eredményét majd tanulmánykötetben és konferenciaanyagban közlik, több nyelven.