„Mellettem elférsz“ magyar darab ősbemutatója német nyelven

Grecsó Krisztián „Mellettem elférsz“ című bestseller regényének német nyelvű színpadi adaptációját mutatják be a bécsi Theater Brett színpadán. Az ősbemutató március 18-án 20.00 órakor lesz, március 19. és április 12. között pedig további 16 előadás lesz látható.

Az előadás kivételes magyar-osztrák ősbemutatója a bécsi Theater Brett színház és a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs közreműködésében jön létre. Grecsó Krisztián többszörösen díjazott bestseller regényének színpadi adaptációja elsőként német nyelven, Léner András nívós rendezésében lesz látható.

Főszerepben az évszázad egyik tehetsége

A főszerepben Martin Vischer, a Wiener Schauspielhaus sikeres fiatal színésze, akit a rangos német újság, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője, Joachim Lottman az évszázad egyik nagy tehetségeként („Jahrhundertbegabung“) nevezett meg. A színházi koprodukció, az immár harmincadik szülinapját ünneplő Theater Brett idei évadának egyik legfontosabb eseménye lesz.

Grecsó Krisztián költőként kezdte irodalmi pályafutását, de első komoly sikerét a 2001-ben megjelent, „Pletykaanyu“ című nagy botrányt kavaró novelláskötetével aratta. Azóta számos neves irodalmi díj birtokosa, a „Cigányok“ című Tersánszky Józsi Jenő átdolgozást pedig immár négy éve folyamatos sikerrel adják elő a budapesti Katona József Színházban. Grecsó jelenleg az Élet és Irodalom folyóirat munkatársa.

A Magyar bestseller alapján

Utolsó regénye, a „Mellettem elférsz“ (2011), hónapokon át vezette a magyar eladási listákat, és elnyerte a rangos Aegon Művészeti Díjat. Esterházy Péter pedig azon kevesek közé sorolta fiatal kollégáját, Grecsó Krisztiánt, akik valóban tudnak történeteket elbeszélni. Ahogy a Magvető Kiadó írta a könyvéről: „A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye, mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

A Grecsó Krisztián családregényéből készült színdarab párhuzamos életrajzok szövevényes meséje. Ez az első alkotása a szerzőnek, amelyben a misztikum már nem jut szóhoz. A valóság viszont erős és sajátságos Kelet-európai mágiával rendelkezik. A huszadik századi kifordult világban bejárjuk a teljes Kárpát medencét: Romániától, Erdély szélső sarkától Ausztriáig, az Alpokig, a harmincas évek vidéki, kisvárosi cselédvilágán át az ötvenes évek munkás Budapestjén keresztül a romkocsmás jelenetekig. Mindez nem tablószerűen jelenik meg, a darab elidőz egy-egy történetnél, és nyugodtan, jóízűen mesél a felbomlott házasságokról és az újjáépült szerelmekről.

Külhoni magyarok is a színpadon

A színdarab főhőse a ma Budapestjében él. Ott kezd el saját múltja után kutatni. A darab két fiatal főszereplője, az osztrák Sophie Resch és a magyar származású svájci színész Martin Vischer, a bécsi közönség számára több rövidfilmből és színházi előadásból is ismert lehet.