Klebelsberg Kuno életéről Bécsben
Az „Europa”- Club számára az emlékelőadás megtartása a Collegium Hungaricumban igazán sokat jelentett, mivel az egykori kultuszminiszter Klebelsberg Kuno volt a Bécsi Collegium Hungaricum megalapítója is, amely a két világháború között a Testőrpalotában működött. Emellett az előadásnak volt egy olyan célja is, hogy a bécsi magyarság ismereteit Klebelsberg Kunoval kapcsolatosan újra felelevenítsék és tisztázzák a tavalyi szobor felállítással kapcsolatos események hátterét, miszerint nem állíthattak fel egy Klebelsberg-mellszobrot Bécsben, mivel egyes források szerint Klebelsberg antiszemita volt.
Ezt az állítást később sikerült tisztázni a vendég előadó – történész, Ujváry Gábor közbenjárásával, aki egyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudományszervező Központjának a vezetője is. A szobrot végül Sopronban sikerült felállítani az elmúlt év őszén, Sopron Város Önkormányzatával együttműködésben, a Klebelsberg Kuno téren.
ORF
Az előadó a prezentációja bevezető részeként említést tett arról, hogy még mely városokban találhatóak Magyarországon Klebelsberg Kuno szobrok - Budapest, Gyöngyös, Székesfehérvár, Szeged.
Emellett a történész előadásában részletesen kitért Klebelsberg programjára és érdemeire, miszerint Klebelsberg Kuno az 1920-as évek meghatározó kultúrpolitikusa, több kormány minisztere, egyetemi tanára, és az MTA tagja is volt.
Klebelsberg Kuno érdemei
A vezető- és posztgraduális képzés céljából Nyugat-Európában létrehozta a magyar állami alapítású és fenntartású un. Collegium Hungaricumokat: 1924-ben Bécsben és Berlinben, majd 1927-ben Párizsban, Rómába és Zürichben. Emellett meghatározó népiskola rendszert alakított ki és támogatta a cserkészmozgalmat, a rendszeres iskolai testnevelési foglalkozások is a nevéhez fűződnek.
Kultúrdiplomáciájának köszönhetően jöttek létre a korábban nem létező brit, francia és amerikai tudományos kapcsolatok. Programjában a nyugati kultúrkörbe való orientálódás volt megfigyelhető. Tudatos sportpolitikát és diplomáciát folytatott, ő alapította meg a Magyar Olimpiai Bizottságot, építtette fel a Nemzeti Sportuszodát.
Az esemény a Collegium Hungaricum és az „Europa”-Club közös szervezésében jött létre.