Osztrák-magyar lobbi uniós agrártámogatásért

A magyar és az osztrák agrárkamara szerdán Kismartonban közös nyilatkozatot írt alá. Ebben kimondják: A Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után is teljes körű, legalább az eddigivel megegyező finanszírozásáért közösen szállnak síkra és fontosnak tartják a magasan képzett fiatalok vidéken tartását is.

A fiatalok mobilitása komoly feladat elé állítja a kamarákat: Meglátásuk szerint javulás az elvándorlás számaiban a digitalizáció fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Süle Katalin a Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) Zala megyei elnöke a gazdálkodók érdekeit hangsúlyozta:

A fentebb vázoltak miatt a vidéki életminőség javítása érdekében az infrastruktúra, köztük az internetelérés fejlesztését és az uniós agrártámogatások változatlan szinten tartását szorgalmazza az osztrák és magyar agrárkamara a Kismartonban március 21-én aláírt közös nyilatkozatban. A dokumentumot osztrák részről Hermann Schultes, magyar részről pedig Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke írta alá.

Jobb internetért is küzdenek

„A vidéki gazdaság: információs szupersztráda vagy leállósáv?“ című, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara által szervezett rendezvény után aláírt, az Európai Uniónak címzett dokumentumban a felek leszögezték, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után is teljes körű, legalább az eddigivel megegyező mértékű finanszírozása biztosíthatja az élelmiszerellátást és a közösségi célkitűzések, köztük a fenntarthatóság, a klímaváltozás elleni küzdelem megvalósítását.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) Zala megyei elnök elmondta, hogy a vidék versenyképességéhez elengedhetetlen a fiatalok megtartása, és ez a digitalizáció fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Az elnök szerint idén nagy horderejű döntések születhetnek a KAP-ról, megtörténik a jelenlegi ciklus félidős felülvizsgálata, és a 2020 utáni időszak tervezésében való részvétel is.

Kockázatkezelési intézkedések

Süle Katalin kiemelte a közös nyilatkozatból, hogy a jövőbeli uniós agrárpolitikában az időjárás okozta, illetve piaci krízisek kezelésére a szereplők bevételkiesését hatékonyan fedező kockázatkezelési intézkedéseket javasolnak, amelyeket a közvetlen támogatásoktól független forrásokból kell finanszírozni.

Infrastruktúra-javítás - állami feladat

Hermann Schultes, az Osztrák Mezőgazasági Kamara elnöke kiemelte, hogy a vidéken élő embereknek ugyanolyan szükségleteik és igényeik vannak, mint a városiaknak, tehát ugyanarra az infrastruktúrára van szükség a falvakban is, mint a városokban, amelyek kiépítése állami feladat.

Franz Stefan Hautzinger, a burgenlandi mezőgazdasági kamara elnöke a digitalizáció szerepét hangsúlyozta a vidék és a mezőgazdaság számára az oktatásban, a szakmai fejlődésben és a hatóságokkal való kapcsolattartásban. A gyors internet feltételeinek megteremtése infrastrukturális feladat, és szerinte is azért rendkívül fontos, mert az „információs szupersztráda“ kiépítése ellene tud hatni a nagyvárosok elszívó erejének.

Visszaaadni a vidék vitalitását

Tatjana Fischer, a Bécsi Mezőgazdasági Egyetem Területhasznonsítási és Vidéki Újrarendezési Intézetének oktatója úgy vélte, fontos a városi, vidéki dinamikákat összehozni, és a politikával együttműködve visszaadni a vidék vitalitását. A szakértő szerint fontos kérdés, hogyan lehet a magasan képzett fiatalokat visszahozni a vidéki környezetbe, és hozzátette, ebben kulcsfontosságú a megfelelő oktatás, egészségügy és információs infrastruktúra kialakítása.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a vidék népességmegtartó erejének növelésében nagy szerepe van az agroturizmusnak, ami internet nélkül szintén nem képzelhető már el, elég a csaknem teljes mértékben online folytatott szálláskeresésre gondolni.